„Te szemét állat! Átkozott legyen az írmagod is!” „Te gázkamraszökevény! Takarodj Izraelbe!” „Büdös zsidó! Hát így kell a gazdanép gyermekeivel viselkedni?!” Ilyen és hasonló hangvételű e-maileket kap már napok óta az egyik zuglói iskola igazgatója. Egészen pontosan azóta, amióta Terrorizálja a nemzeti érzelmű diákokat a zsidó iskolaigazgató címmel megjelent a kurucinfón egy levél.

Nem egy lecsúszott, alkoholista, hanem egy jómódú náci próbálta botrányba fullasztani a felolvasást.
 

A magyar szélsőjobboldal példaértékűen védi a kisebbségek jogait, a leghatározottabban ítéli el azok bármiféle sérelmét, és keményen síkra száll az emberi jogokért. Egy feltétellel: ha a problémák Szlovákiában vagy Romániaban jelentkeznek. A magyar szélsőjobboldal – értve ezalatt a tizennégy százalákos pártot – itthon már kevéssé bíbeblődik kisebbségekkel, emberi jogokkal, holmi sérelmekkel.

Heti Válasz, szeptember 3. (29. oldal) – Prőhle Gergelynek általában igaza van. Izrael kormányának a politikája nem bírálhatatlan, sőt igen fontos, hogy ez a bírálhatóság meglegyen az országon belül és az országon kívül is. (Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)
 

Csaknem nyolcszázezer, egészen pontosan 790 354 adózó ajánlotta fel az idei szja-bevallása elkészítésekor adójának 1 százalékát valamelyik egyháznak. Több mint tízezerrel csökkent a számuk az egy évvel ezelőttihez képest, míg a felajánlott összeg a tavalyihoz hasonlóan 4,9 milliárd forint volt. A legszegényebb egyház hívei kevesebb, mint 135 000 forint adót fizettek tavaly, a koreaiak csaknem 4,4 milliót. A legtöbb hívő pénztárcáját apasztotta a válság, az egy főre jutó felajánlások többsége alacsonyabb a tavalyinál.

Októberben is igazán színes zenei kínálatot találunk a Művészetek Palotája műsorán, melyek között ott lesznek a zsidó-ruszin ünnepek dalai, a színpompás balkáni népzene, de a kubai muzsika képviselteti magát.

Irán még akkor is veszélyt jelent a világra, ha napjainkra felhagyott a katonai célú nukleáris programjával – mondja lapunknak David Menashri. A zsidó állam Irán-szakértője a múlt héten járt Magyarországon.
 

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

Jelképesen elhelyezték a tervek szerint 2010-ben átadandó Izraeli Kulturális Intézet alapkövét tegnap a Paulay Ede utcai, ma még átalakításra váró épületben. 

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek kedden egy budapesti konferencián. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel is találkozott.

Koncertek, kiállítások, istentiszteletek, hitbeszédek szerepelnek az Öt Templom Fesztivál csütörtökön kezdődő ötnapos programján, amelynek öt európai vallás egy-egy temploma ad otthont Győr egyik városrészében, Újvárosban.
 

Régi idők jiddis, magyar, román és haszid dalait játssza a Di Naye Kapelye, a ruszin ünnepek muzsikájával pedig a Técsői Banda érkezik a Felső-Tisza vidékéről a Fesztivál Színházba október 1-jén.
 

Fellegi Ádám zongoraművész hétfőn este egy súlyos, krónikus betegségben szenvedő gyermek megsegítésére és külföldi kezelésére ad jótékonysági koncertet a fővárosi Bálint Házban. 

Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: „Az új zenekar”) a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. 

Zsidó- és más negyedek – avagy Budapest egykor és ma címmel jelenteti meg tematikus szeptemberi számát a Szombat című kulturális folyóirat; az elsősorban a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed múltját és jelenét bemutató lapszám ünnepélyes bemutatóját az európai zsidó kultúra napján, hétfő este tartották.

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

Két jiddis kabaré-énekesnő lép fel a Spinozában. Tel Avivból jöttek a 7. Zsidó Nyári Fesztiválra. Anat Atzmon és Monica Wardimon. Színes frakkban énekelnek. Pár ezer elszívott cigaretta és megivott szeszek érlelték meg hangjukat.

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell, hogy akik a holokauszt borzalmas éveit és eszméit akarják visszahozni, ostobaságból, sértettségből, cinizmusból vagy hatalomvágyból, elszigetelődjenek és karanténba záródjanak – mondta vasárnap este Bajnai Gordon miniszterelnök a budapesti Dohány utcai zsinagógában, az épület fennállásának 150. évfordulója alkalmából tartott újraavatási ünnepségen.