Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

Interjú Avishai Cohen izraeli jazz trombitással

Ala Wahib úgy jellemzi magát, mint „izraeli cionista arab”.

Bálint András: Szenvedélyem a színház

Debreczeni József regénye alig néhány évvel a második világháború vége után, 1950-ben jelent meg első alkalommal. Riportszerű leírásai miatt az irodalomtörténészek az egyik legautentikusabb táborregénynek nevezték. A Hideg krematórium cím azoknak az embereknek a halálára utal, akik nem a táborok krematóriumaiban égtek el, hanem az út, az erőltetett menet, a kényszermunka, az éhség és a betegség következtében vesztették életüket.

A regény most újra megjelent, magyar és szerb nyelven is.

Az ellenzéki Munkapárt új csillaga, a harminc éves Sztáv Safír vázolja, mi a megoldás szerinte az ismét fellángoló palesztin erőszakra.

Az ellenzéki képviselőnő Benjamin Netanjahu Kneszetben elhangzott beszédére válaszolt. Ezt a baloldali felfogást bírálta Jáir Lapid, jobboldali … Tovább »

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »

Mondja meg nekem valaki, miért pont a boldog csirkét kell megenni?

A két városrészt fizikailag elválasztó betonelemek elhelyezését kezdték meg Jeruzsálem egyik zsidó és arab lakónegyedének határán – jelentette az izraeli média.

Sándor Iván legutóbb megjelent, A Vanderbilt-jacht hajóorvosa című kötetében, korábbi regényeihez hasonlóan a múltból kinéző események rekonstruálásáról, mint aktusról van szó, olyannyira, hogy az egész regény idősíkok közt ugrál, s szereplői díszletszerűen kölcsönöznek színt a fontosabb háttérhez, a történelemhez.  

Ha szamárháton ül, szálljon le, ha nem szállhat le, fordítsa a fejét Jeruzsálem felé, ha nem tud arra fordulni, gondoljon a Szentek Szentjének Házára.

Részlet az Oroszlánkórus című, a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő könyvből. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regénye után most jelenik meg először novelláskötete.

A női egyenjogúságért küzdeni sehol sem könnyű, de az arab világban különösen nagy elszántság kell hozzá. Mona Eltahawyt azonban több nyílt törés, szexuális bántalmazás és az egyiptomi hatóságok fenyegetései sem tántorítják el, hogy Kairóban maradjon, mert szerinte – bár a feminizmus globális ügy – az elnyomással csak helyben lehet szembeszállni. A fátyol fogságában című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából beszélgettünk vele.

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

Habár elméletben nem csak zsidó sportolók indulhatnak a hazánk által is megpályázott Európai Makkabi Játékokon, a gyakorlatban nagy eséllyel mások hiába próbálkoznak. A 2019-ben esedékes játékok helyszínéről egy hónapon belül születhet döntés. Magyar sportolók a legutóbbi két megméretésen 20, illetve 19 érmet szereztek.

A történet főhőse Giorgio, a negyvenes éveit taposó, munkájába belefáradt szobapincér. Körülötte sorra tűnnek fel közvetlen munkatársai: a tolvaj felszolgálók, a cselédsorba taszított szobalányok, a homofób, antiszemita szakácsok, a hazai munkaerőt mélyen lenéző nyugati management, és a hotel vonzáskörének járulékos elemei: a prostituáltak és futtatóik.

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

Geológusok számítása szerint a Golán-fennsík palamezeje több milliárd hordónyi olajnak megfelelő palaolajat rejt – kérdés azonban, hogy Izrael ki tudja-e aknázni azt? Ha igen, akkor a zsidó állam évekig önellátóvá válik olajban.

Az Afek Oil and Gas – az amerikai Genie Energy … Tovább »

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]