“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”

Beszélgetés Vári Évával az Aranytó bemutatójáról

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

 „Nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”

Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

Bráchot (Áldások)

“Budapestről nem lehet érezni, milyen kettős kisebbségben élni, milyen örömökkel és bánatokkal jár határontúli magyar zsidónak lenni”, mondja Deák Andrea, az egyik legfontosabb zsidó kulturális szervezet, a Mazsike ügyvezetője.

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

A Holokauszt a legvégső érv, ultima ratio, aki ezzel él, egyben azt is mondja, hogy mindazok, aki nem vele vannak, automatikusan a másik oldalra – a Holokauszt tettesei vagy közönyös szemlélői közé – kerülnek. 

Schönberger Ádám egyik cikkemet bírálta „A Holokauszt nem … Tovább »

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Menekült nőtársakat és még gyerekeket is megerőszakolnak a német gyűjtőpontokon, de a kényszerprostitúció is gyakori – számol be a Huffington Post német kiadása. A Huffingtonpost.de olyan dokumentumot is közöl, amelynek dátumából kiviláglik: a hírportál szerint tömeges probléma … Tovább »

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

Rokonaim közül sokan estek áldozatul üldöztetésnek. Más családtagjaimnak menekülniük, bujkálniuk kellett. Érzékeny vagyok a menekültek sorsára, de anélkül, hogy ideologikus alapon szemlélném a bevándorlás, a migráció kihívásait. Konkrét világhelyzetről kell ma gondolkodnunk, … Tovább »

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. Sana tova u metuka – legyen az elkövetkező év jó és édes!

Hernádi Judit a Mindent Éváról bemutatójáról

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

Világos útmutatást kaphattak az érdeklődők a Nyitott Esték a Rabbival című rendezvényen arra az aktuális kérdésre, hogy miképpen helyes viszonyulnunk a menedékkérők ügyéhez. Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox rabbinátus vezetője, nem csak azt hangsúlyozta, hogy segíteni kell az „idegeneken”, hanem arra a félelemre is reagált, amely a zsidó közösségekben az iszlám híveivel kapcsolatban kialakult. Az EMIH által szervezett beszélgetésen Juhász Attila politológus előadásából az is kiderült, hogy a menedékkérők befogadásáról szóló uniós jogi keretrendszer összeomlóban van.