A jeruzsálemi filmfesztiválnak a Táncoló arabok (Dancing Arabs) című alkotással kellett volna nyitni, de a július 10-i szeánszot el kellett halasztani “ a helyzet eszkalációja miatt”. Lehet-e szavuk a filmeseknek a több mint 60 éve húzódó konfliktusban?

Részlet Shiri Zsuzsa a könyvhétre megjelent regényéből

Pepe Danquart számos sikeres rövidfilm, nagyjátékfilm és dokumentumfilm rendezője, akit Schwarzfahrer című rövidfilmjéért Oscar-díjjal jutalmaztak. Legújabb alkotásában Yoram Friedman Holokauszt-túlélő történetét dolgozza fel Uri Orlev regénye alapján. A Fuss, fiú! magyarországi premierje kapcsán beszélgettünk vele.

Nő az antiszemitizmus és a kivándorlás

Július 19-én, szombaton nyit a Mazel Tov, az első Közel keleti gasztrókultúra iránt fogékony nyitott szemléletű szórakozókert az Akácfa 47. szám alatt, a hetedik kerület vagy másképp a vigalmi negyed egyik legforgalmasabb utcájában, letisztult enteriőrrel és változatos kulturális programokkal.

Könyveit sokan olvassák. Felnőttek, gyerekek egyaránt. Az író anyai és apai ágon is rendelkezik zsidó gyökerekkel, de erdélyi, sváb, sőt svéd felmenői is akadnak.

A világhírű Oscar-díjas színésznő, Judi Dench egy magyar származású rendezőről készült portréfilmben mondja el Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versét angolul.

Azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyar zsidó, akit valamilyen tanítványi viszony fűz(ött) Reb Zalman Schachter-Shalomihoz (amiért nem győzök hálát adni az Égnek).

„1924-ben születtem. Az egész életemet meghatározta a fasizmus. Szüleimnek már gyerekkoromban megélhetési gondjai voltak az antiszemitizmus miatt. Anyám kalaposságot tanult, apám fuvarozást vállalt bérkocsival. Később állandóan munkaszolgálaton volt, távol tőlünk. Annyi jövedelmük nem volt, hogy engem eltartsanak: a nagymamámnál voltam, akinek fűszerüzlete volt. Ott nőttem fel.”

Hivatalosan már végetért, ám július elsejétől két hétig továbbra is látható lesz Gyöngyösön a nagy sikerű Elfeledett Gyöngyösiek-kiállítás. A szervezők számára külön örömöt jelent, hogy a reménybeli Együttélés Háza ad helyet a tárlatnak. Ráadásul koncertteremként is bemutatkozhat végre Baumhorn Lipót kiváló akusztikájú zsinagógája a gyöngyösi városközpontban.

Hét évtizede, 1944. július 9-én érkezett Raoul Wallenberg svéd követségi titkár a magyar fővárosba, hogy humanitárius akciót indítson a magyar zsidóság megsegítésére.

A Gondolj rám! szép, vidám film lesz a halálról. De kell-e humor egy halálos betegségről szóló filmbe? Egyáltalán hány nézőre számíthat ma egy magyar mozifilm? Kern András 44 éve játszik a Vígszínházban, és most 18 év után újra filmet rendez. A Gondolj rám! forgatásán jártunk.

” Az apában egy régi vágású humanista rejtőzködött egy doktriner sztálinista bőrében”

Beszélgetés Roskó Gáborral 

 A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »

 Jeruzsálemben tárgyalt a Mazsihisz elnöke.

Heisler András jeruzsálemi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem antiszemita, de hibásnak tartja, a magyarországi emlékezetpolitikai gyakorlatot. Kiemelte – a Mazsihisz abban érdekelt, hogy a kormánnyal tárgyalások útján … Tovább »

Pro Urbe Budapest díjat szavazott meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület munkájának elismeréseként, hétfőn zárt ülésen a Fővárosi Közgyűlés. A díjat a számos rangos elismert mellett Budapest napján, november 17-én vehetik át a Mazsike képviselői. … Tovább »

Varsóban mostanában az utcákon sétálva egyre gyakrabban látni a fiatalok ruházatán egy-egy Dávid-csillagot, vagy egy „imádom a zsidókat” feliratot. 

Korábban ferde szemmel néztek volna viselőikra, de mostanában kifejezetten divattá vált zsidónak lenni Lengyelországban.

A … Tovább »

Hetven esztendeje annak, hogy a pécsi és Pécs környéki zsidóságot elhurcolták, és többségüket elpusztították. Az évfordulón, 2014. július 4-én, és a következő két napon felidézik a több mint négyezer mártír drága emlékét.