Közönség és szakmai sikereket aratott izraeli filmek kerülnek vetítésre a XVIII. Izraeli Filmhéten december 4-9. között.  A rendezvénynek a Puskin Mozi ad otthont Budapesten.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Folyamatos munkánk életben tartani minden felnövekvő nemzedék éberségét és tisztességét, hogy a holokauszt soha többet ne történhessen meg – mondta L. Simon László kedden a Magyar Holokauszt 70 – veszteségek és felelősségek című kötet bemutatóján a Tom Lantos Intézetben.

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében kedden a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik.

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részére Budapestért díjat adományozott.

A Vince Kiadó 2014. november 18-án 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében (1088 Budapest, Múzeum körút. 14-16.) mutatja be a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna szerkesztette kötetet.

Az egykori kisvárdai zsinagógában koncertezett a Budapesti Fesztiválzenekar

André Kertész volt idén a sztárja a világ egyik legjelentősebb fotóvásárának, a Paris Photónak: a magyar származású fotóművész aukcióra bocsátott munkái több mint 165 ezer euróért (50 millió forintért) találtak gazdára.

André Kertész (1894-1985) 99 fotóját … Tovább »

Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című díjnyertes filmjét vetítik 2014. november 19-én, szerdán 18.30-kor a Bálint Házban (1065 Bp. Révay u. 16.).

Hajdú Eszter új dokumentumfilmjének cselekménye a romagyilkosságok tárgyalássorozatán keresztül bontakozik ki, nem nélkülözve játékfilmbe illő elemeket. A filmrendező és stábja hihetetlen kitartással a végtelenségig forgatott, emléket állítva ezzel az áldozatoknak. A nem túl mozgalmas, ám annál megrázóbb történet képkockái megvilágítják, hogy reflexként működnek a társadalomban azok az előítéletek, amelyek révén egy kisebbség emberi méltósága sérül.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

KECSKEMÉT | Életveszélyes fenyegetést kapott privát e-mail címére a holokauszt kecskeméti eseményeit feldolgozó dokumentumregény szerzője, Benczúr Csaba. Gyors nyomozással azonban a rendőrök megtalálták a fenyegetőzőt.

„Te mocskos zsidó kutya ügyészkorcs! nyomd … Tovább »

Mandler Dávid
Kelet és nyugat mezsgyéjén
 Múlt és Jövő Alapítvány, 2014. 298 oldal.
Ez a monográfia Vámbéry Ármin halálának 100. évfordulójára született, hogy ,,aktuálissá” tegyük a nagy tudós sajnos nem eleven emlékét. A könyv igazi időszerűségét nemcsak a kegyes … Tovább »

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

2014. november 16-án 18:00 órakor  az Izraeli Kulturális Intézetben.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

Látni, láttatni, hallgatni majd elmesélni az emlékezés prizmáján átszüremlő eseményeket, mielőtt eltűnnének a „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”