Összesen 2,791 találat (2721 - 2740) : K. P..
Orbán Ferenc útikönyve
Panoráma, Budapest, 1991.
Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »
Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával
-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?
– Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
Mi az oka annak, hogy a szakszervezeti mozgalmak születésekor annyi zsidó bábáskodott? Talán a bibliai próféták együttérzésre, s a jogok melletti rendületlen kiállásra buzdító szavai hatottak? Vagy a kelet-európai zsidó nyomorban öntudatra ébredt, gyakran autodidakta módon tanult … Tovább »
Egyik korábbi számunkban méltattuk a hajdani keresztény politikus, Slachta Margit érdemeit, az üldözések idején zsidók védelmében végzett tevékenységét. Majd egy olvasónk levelét közöltük, aki túlzottnak találta a méltatást, mert szerinte Slachta politikai magatartása 1945 után … Tovább »
Örömmel fogadtuk az új tájékoztató kiadványt, amelyet ezentúl havonta ad ki Izrael budapesti nagykövetsége és a Szochnut. “Izrael – Tények, érvek, vélemények” – ez a nyolc oldalnyi kis lap címe. Az eddig kezünkbe jutott két számból messzemenő következtetéseket bajos levonni, de … Tovább »
Megálljt int a véleménye szerint intézményesülni törekvő antiszemitizmusnak Kenedi János a HVG-ben megjelent, figyelemreméltó cikkében (HVG, júl. 20., 74. old.). Úgy látja, hogy a rádió és a televízió alelnökeinek kinevezése körüli politikai huzakodás során egy leendő új totalitarizmus … Tovább »
Ismerős nóta
Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »
150 éve múlt, hogy felvetődött egy olyan intézmény alapításának terve, amely hivatva volt a hazai zsidóság nyelvcseréjét, magyarosodását hathatósan szolgálni.
1841-ben került először szóba egy külön zsidó tanítóképző alapítása. Hangsúlyoznunk kell, hogy Kossuth Pesti … Tovább »
A Magyar Szocialista Párt XIII. kerületi híradójának júliusi számában érdekes felhívás jelent meg. “Kedves Állástalan Sorstársaim!” – szólította meg a munkanélkülieket az aláíró, Böhm Zsuzsanna, aki az alkalmi tapasztalatcserén kívül azt is kilátásba helyezte, hogy a kerületben … Tovább »
1991 augusztusának elején járunk. A Jugoszláviában parázsló polgárháború, a brüsszeli közvetítés és összeurópai sürgés-forgás dacára, lassan az egész térséget lángra lobbantja. A szerb parlament független képviselői nyilatkozatot tesznek közzé, melyben azzal vádolják Németországot, … Tovább »
„A nap, a ragyogó nap csak most kezdi felmelegíteni a földet, a nyár még csak most köszöntött be, az emberek csak most kezdik érezni, hogy újjászülettek, és szívük elandalodik Isten szépséges világának láttán – de a zsidók számára máris elkezdődik a gyásznak, a szomorúságnak … Tovább »
Ahogy a magyar illetékes látja kapcsolatainkat
Az alábbi interjú első öt percében kiderül: Varga Lászlóné, minisztériumi főelőadó nemhivatalnok (így egybeírva!) típus. Lelkesedése épp úgy hozzátartozik a lényéhez, mint az orvoshoz a sztetoszkóp. Több évi tapasztalat van … Tovább »
Szép ajándékot kapott a magyar olvasóközönség 1991 tavaszán. A Gondolat Kiadó a Bethlen Gábor Könyvkiadó közreműködésével újra megjelentette Simon Dubnov: A zsidóság története című művét. A szedés Simon Dubnov: A zsidóság története az ókortól napjainkig (Bp. 1935. Tábor … Tovább »
Amennyire örvendetes, hogy az utóbbi egy-két évben új és új zsidó társadalmi szervezetek kezdték meg működésüket, annyira elszomorító, hogy szinte mindegyikük a külföldi zsidóság és Izrael anyagi támogatására alapozza elképzeléseit.
Persze, megértem én: drágák a másológépek, … Tovább »
Amerika legrégibb zsinagógája című közleményünkhöz (1990. 10. sz.) fűz kiegészítést -i -gy névjelű olvasónk:
„Nagyon is érthetően a zsinagóga építésekor élt még a közösségben az Ó-világ zsidóüldözéseinek az emléke. Ennek érdekes megnyilvánulása, hogy … Tovább »
A haragvó próféta: Füst Milán
(1888-1967)
Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” költő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »
Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek magyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az illetékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek három rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »