Összesen 841 találat (761 - 780) : Ilan Mor.
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata
Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző típusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsidó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből
„Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.”
(Jichak Rabin utolsó beszédéből)
Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később … Tovább »
Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak ennek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsőséges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történetében. … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
A (még) izraeli fennhatóság alatt álló Ciszjordánia zsidó településein a – többnyire radikális beállítottságú – rabbik tanácsa olyan döntést hozott, mely szerint az e területek katonai bázisairól történő izraeli visszavonulás zsidók életét veszélyezteti. A Tóra szerint ez … Tovább »
Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megörökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az angolok ír vicceivel, a németek keletfríz történeteivel és a magyaroknak a rátóti tótokról szóló meséivel. … Tovább »
A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az alábbi körkérdést intézte a zsidó közélet számos reprezentánsához azzal, hogy a válaszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »
(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft)
Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, inkább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Célja, … Tovább »
Marhafartő
Kint ültünk, a teraszon. Éjfélre már kicsit lehűlt a levegő, de ennek arányában fogyott a seprőpálinka, a gulyás és a vörösbor is. Beszélgettünk. A kutya már végignyalt mindenkit, szuszogó subaszőnyegként az asztal alá rogyott, s csak néha horkantott egyet. … Tovább »
A CIONISTA SZÖVETSÉG lapjában, az Erecben nyilatkozik a szövetség elnöke, aki egyben az orgánum főszerkesztője is. A demokratikus sajtónyilvánosságban elképzelhetetlen hasonló konstrukció, hogy a „tárgyilagos riporter” főszerkesztőjét interjúvolja meg, „alákérdezve”, … Tovább »
A 14 ÉVES DIMITRIJ naponta másfél órát utazik Moszkvában a zsidó iskolába és ugyanannyit vissza. Mégis szívesebben jár ide, mint a régi államiba, amely gyalogosan mindössze nyolc percre volt a lakásuktól. „A különbség a két iskola között ég és föld” – mondja. „Nemcsak … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
Tartós várakozók*
Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat
Az antiszemitizmus sok mindenre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként
Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »