Hírek

ANTISZEMITIZMUS, 1997 A zsi­dók elleni fizikai erőszak csökken, a verbális erőszak nő – ez a summázata az „Anti-Semitism Worldwide 1997/8” jelentésnek, mely a Tel-Aviv-i egyetem, az Anti-Defamation League és a Zsidó Világkongresszus együttműkö­dése nyomán készült el. … Tovább »

Amit eddig nem írtak megKönyvespolc

(Junger Ervin: Bartók és a zsidó diaszpóra. MTA Judaisztikai Intézet, 1997. 292 oldal, 677 forint)
Igen sok könyvet olvashattunk már Bar­tók Béláról. Megismerhettük őt úgy, ahogyan mások látják, és úgy is, ahogy ő saját magát láttatja … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »

BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon talál­ható.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét méré­sekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »

Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyil­vánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televí­zióban. … Tovább »

És még egy „olvasói” levél Watsonwille-ből. A harcias rend nevében fenyegetők azonban bátorságukban – nehogy felfedjék őket – nem városuk­ban, hanem San Franciscóban adták fel förmedvényüket.

… Tovább »

Ötven huszár volt akkor a Szabadság,

annyi volt itt a nemzet, a magyar.

És szembe, hozván a császár parancsát

tízezer fő, tizenkét ágyúval

végig a völgyön, a Sió lapályán

rohamra készen, – középen a híd.

Egy fél országrész fordul vérbe-lángba,

ha az … Tovább »

1936 nyarán, tizenhat éves koromban, abban a szerencsében volt részem, hogy megláthattam a tengert, eljutottam Itáliába.* Kétszáz magyar diákot hívott meg az olasz kormány egyhónapos táborozásra. Száz egyetemi hallgatót és száz középiskolást, többnyire olyanokat, akik az iskolában … Tovább »

Egyszer drukkoltam a halálnak,

mikor dekakönnyű Apánkat megvette

flekktífusz. Mert mint színigszórt homokóra,

az idő most ha lenne se volna,

bár a harangkongás szerint

ebédre mennek, akik csak mernek

míg a fölállt kéve büszke népét

élet s halál közé tározza … Tovább »

Szép számban jelentkeztek az első olyan költők, akiknek sikerült végre magától értetődő természetességgel kifejezniük a hálúcok – pionírok – világát; azok világát, akiknek meg kellett birkózniuk a sivár pusztasággal, a tűzforró éghajlat gyötrelmeivel és nem utolsósorban … Tovább »

A deportáltak emlékművét keressük Párizsban. A magyar útikönyvrajza szerint a Notre Dame baloldalán áll. Ott azonban nincs. A ráutaló táblát megtaláljuk, de az a Szajnára mutat. A rendőrőrs nem tud ilyenről. Véletlenül találjuk meg az arasznyi L’archevéché-hídfőjénél. Mégsem … Tovább »