Összesen 456 találat (241 - 260) : Herzl.
A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.
Tábor Béla 1939- es esszéje ma fontosabb, mint valaha. ’39-ben az, hogy a zsidóság önzésével magára haragítja a befogadókat és ezzel – létrehozva a dühös nácikat – öngyilkosságot követ el, hallatlan és meghallhatatlan állítás volt. Voltak túlzásai: a talmud-kritikája ijesztően … Tovább »
A cionizmus pesti születésű alapító atyjának születési évfordulójára emlékezve a Magyarországi Cionista Szövetség kerekasztal beszélgetést szervez.
„Két nagy titok él a magyar társadalomban: a levéltárak meg a zsidók. Mindkét témában egyszerre nyitunk a nyáron” – mondja a Magyar Zsidó Levéltár (Milev) vezetője. Toronyi Zsuzsanna a Dohány utcai látványraktár mellett azt is ígéri, hogy tanítványaival „benépesítik” Budapest első, zsidók lakta épületét, a legendás Orczy-házat.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)szerint a nemrég felújított óbudai zsinagóga lenne alkalmas arra, hogy ott tartsák január 18-án a megemlékezést a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulója alkalmából – mondta Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja kedden az MTI-nek.
Gideon Shimoni, a Héber Egyetem Kortárs Zsidósággal foglalkozó intézetének korábbi vezetője. Theodor Herzl a cionizmus történetének emblematikus figurája. (1) Cikkünkben elsősorban a történészi vitákra, azok alkalmanként problematikus következményeire, a jelenkori izraeli … Tovább »
Vita alakult ki a zsidó vallási szervezetek között, a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulójára tervezett megemlékezés kapcsán.
A Budapesti Zsidó Hitközség és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulója alkalmából megemlékezést tart 2011. január 18-án, kedden délelőtt 10 órától a Herzl téren (A Dohány utcai zsinagóga mellett)
Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk.
Izrael vezető értelmiségijei az utóbbi tizenöt évben egyre határozottabban állítják, hogy Herzl A zsidó állam (Der Judenstaat) című, 1896-ban megjelent kis könyvében egyáltalán nem gondolt semmiféle zsidó állam megteremtésére. Szerintük Herzlt félreértették. Herzl sokkal inkább „a zsidók államáról” beszél, egy olyan államról, melynek lakossága többségében zsidó, de más zsidó jellegzetessége nincsen.
Izrael Állam két nemzetközi születési anyakönyvi kivonattal jött a világra, mindkettő a zsidó nép eljövendő nemzeti otthonáról, avagy a zsidó államról beszélt. A Népszövetség 1922-ben törvénybe iktatta a zsidó állam létrehozásának nemzetközi támogatását, melyet az ENSZ felosztási terve 1947-ben megerősített.
2010 NOVEMBERI SZÁM
Novák Attila: Herzl, a modern
Amnon Rubinstein: Lehet-e Izrael zsidó és demokratikus állam?
Shimon Adaf Bölcsődal
Yoram Hazony Vajon Herzl tényleg „zsidó” államot akart?
Gideon Shimoni A történetírás és Herzl Tivadar öröksége
Jehuda Amihaj: … Tovább »
A Szombat olvasói tematikus különszámot vehetnek a kezükbe abból az alkalomból, hogy Herzl Tivadar 150 éve született Pesten. A visszaemlékezés messze nem formális, nem pusztán arra vállalkozott a lap, hogy felidézze a Herzl korabeli Pest-Budát, (bár Andrew Handler életrajzi elemeket … Tovább »
Shlomo Sand: Hogyan alkották meg a zsidó népet? Kairosz kiadó, 2010. Nagy vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban, melyet nemsokára követett az angol, majd idén a magyar fordítás. A zsidó nép és Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó gondozásában … Tovább »
1936-ban lebontották a Károly körút és a Király utca sarkán terpeszkedő hatalmas kétemeletes, immár igen elhanyagolt állapotba jutott épületmonstrumot, az Orczy-házat, hogy a Belső-Erzsébetvárost átszelő tervezett „sugárút” kapujának szánt „Madách-házak” kerüljenek … Tovább »
Szeptember 1-jén Budapesten, a Paulay Ede u. 1. alatt, Natan Saranszki, egykor bebörtönzött szovjet refuznyik, későbbi izraeli miniszter, ma a Szohnut (Jewish Agency) elnöke részvétele mellett nyitotta meg kapuit a világon elsőként létrejött Izraeli Kulturális Intézet. Történelmi esemény tanúi lehettünk, ám hogy ez nyilvánvaló legyen, várnunk kell még néhány évet.
Izrael államának olyan világpolitikai helyzetben is fenn kell maradnia, amely ellenséges vele szemben s nem számíthat csak és kizárólag pusztán önmagára. Az autisztikus hatalomgyakorlás miatt a jelenlegi izraeli kormány rosszul méri fel a helyzeteket egy olyan világban, ahol a hagyományos háborúk helyett a közvélemény megnyeréséért folyik a küzdelem s ebben sokkal előnyösebbnek látszik egy-két, a CNN által is felvett parittya és békeaktivista, mint sok-sok géppisztoly.
A Mazsihisz a tavalyi év hatalmas sikerének köszönhetően idén is részt vesz a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az izgalmas és színes programokban az alábbi helyszíneken vehetnek részt az érdeklődők 22:00 órától az éjszakába nyúlóan.
A politikai judaizmus és Izrael állam születéséről, illetve az arab-zsidó megbékélés esélyeiről vitáztak a Hős új ország – a modern Izrael 60 éve mottóval megtartott beszélgetés résztvevői vasárnap a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A palesztinoknak a belső megosztottságuk az ellenfelük, nem Izrael – állítja lapunknak Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter. A zsidó állam fenegyerekének tartott – s két hete hazánkban járt – politikus a világ első számú ellenségének Iránt tartja.