Összesen 193 találat (1 - 20) : Gazda Albert.
A Fidesz-kormány oktatási és kultúrpolitikája az utolsókat rúgja – a magyar kultúrába. Az antiszemita Takaró Mihály irodalomtörténész nevével fémjelzett irodalmi tanterv részeként a mai irodalmi érettségin az irodalmi feladatlapon Wass Albert és Herczeg Ferenc neve és műve is szerepelt.
Emlékezzünk … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
2019. február 25-én hunyt el Párizsban Ullmann Ágnes, a világhírű biológus.
Ullmann Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tagja az EMBO-nak, a molekuláris biológusok európai akadémiájának. Párizsban, a Pasteur Intézetben olyan Nobel-díjas tudósokkal dolgozott … Tovább »
”Aranyláz idején ne az aranyásókba fektess be, hanem a lapátok és csákányok eladóiba.”
(André Kostolany)
Nemcsak a műtárgyak iránt érdeklődők, de a közgazdaságtudomány elméletével és gyakorlatával foglalkozó pénzügyi, tőzsdei szakemberek is Párizsra figyelnek majd … Tovább »
A világ harminc országából több mint ezer nevezés érkezett a New York Digital Awards nemzetközi kommunikációs versenyre, amelyen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) új arculata Dizájn és Kreativitás kategóriában Ezüst Díjat nyert.
A Magyarországi … Tovább »
Klein Rózsa Budapesten született, de Rogi André néven Párizsban lett elismert portréfotós.
Legendás, hogy a magyar zsidó fényképészek milyen jelentős mértékben hozzájárultak a világ fotóművészetéhez. Moholy Nagy Lászlóra gondolok, aztán Robert Capa-ra, vagy Marcel Sternbergerre … Tovább »
Kedves Testvéreim, Barátaim! Az 5786. zsinagógai újév küszöbén, amikor megszólal a sófár hangja, egyszerre érezzük szívünkben a múltunk súlyát – és a jövőnk ígéretét.
Az elmúlt év örömei és fájdalmai velünk maradnak. De az Örökkévaló minden évben … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Beszélgetés Medgyesi Konstantin történésszel. Második rész.
Hogyan vett részt Libik György 1956 forradalmában?
Libik munkahelye 1956 szeptemberétől – mint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezető mérnöke – a parlament épületében volt. A forradalom kusza, … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
A Hamasz 2023. október 7-i terrortámadása a Nova Music izraeli fesztivál ellen felszította az indulatokat a közel-keleti konfliktustömeg körül. Ez ma a világ legösszetettebb ütköző övezete, sokkalta bonyolultabb, mint azok az egyébként súlyos szituációk (Ukrajna, Tajvan), ahol két … Tovább »
A Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élettörténet pályázatot hirdet 16-22 éves fiatalok számára a Budapesti Goethe Intézet, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány és Polgár András partneri együttműködésében. A szervezők az írásokon keresztül … Tovább »
Wass Albert bonyhádi kultuszáról
Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban.
„Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, … Tovább »
Wass Albert életművét 1990-ig szigorúan elzárták a nyilvánosság elől, majd azóta napjainkig rágalmakkal illetik, tehetségét becsmérlik, és fintorogva megtagadják tőle az irodalmi kanonizációt – mondta az Országgyűlés elnöke szerdán Bonyhádon, Wass Albert születésének 117. … Tovább »
Hogyan tovább – folytatódik a szimbiózis, vagy október 7 elhozta az aranykor végét?
A svédországi zsidóság története hosszú és összetett, és több évszázadot ölel fel. Az első Svédországban élő zsidóktól a mai modern és jól szervezett zsidó hitközségekig, a zsidó … Tovább »
Képzelt interjú Kolozsváry Sándorról
Ki volt Kolozsváry Sándor?
Bánffyhunyadon született (ma Románia), 1896-ban. Édesapja 1897-ben változtatta a nevüket Grünről Kolozsváryra. Édesanyja, Farkas Fáni, korán meghalt. A fővárosi Iparművészeti Iskolában, Münchenben … Tovább »
Tardos-Taussig Ármin élete és vendégkönyvei – könyvbemutató az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen.
A Szegedi Zsidó Hitközség kiadásában jelent meg 2024 tavaszán az a gazdagon illusztrált album, amely a hitközség egykori tagjának, “Löw Immánuel grafikusának”, … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
– Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az Egyetemi Hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. Az állandó tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig … Tovább »
Térségünkben a zsidók a 18−19. század fordulóján a nemesi jogállású, kuriális településeken tűntek fel lakosként nagyobb számban (Csépa, Szelevény). Cseh- és Morvaország felől érkeztek. A Nagykunsághoz tartozó Kunszentmártonban felvásárló vándorkereskedőként említették … Tovább »