A Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a napokban ünnepélyes keretek között jelentette be, hogy az egyetem úgynevezett általánosan kötelező tárgyai között a jövőben szerepelni fog „a holokauszt és emlékezete” című tantárgy. A helyzet megértéséhez, a tantárgy bevezetéséhez … Tovább »

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

Interjú Mérő Verával

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Újabb válasz Gerő Andrásnak

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Pintér Béla: Gyévuska

A fenti címmel jelentek meg Hankiss Ágnes haszid történetei a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadásában. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

Vonzások és városok
Cfát
(részletek)
Cfát, a város magasan fekszik a Genezáreti tó fölött, a hegyen. Fullasztóan felfelé … Tovább »

már nagyon kopott volt – mondtad,
kopott, mint a zsidóságunk
(poros, vakolata hullott zsidóság),
elvesztve a falak korábbi színeit, megfakultan hivalkodott a jelennel.
a falakon a csupasz tégla kilátszott,
mint testből kibontott szív.

Alapvetően neki köszönhető az Országos Kardiológiai Intézet megalakulása, amelynek haláláig igazgatója volt. Az alapító Gottsegen György ötven éve, 1965. május 7-én egy külföldi konferencián, Dubrovnikban hunyt el.

Apja még Kassán, ő már a fővárosban született. 1923-ban … Tovább »

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

”  A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”

 a politikai helyzetről és a jövőről.

Benjamin, szoftver mérnök, 9 éve él Izraelben

Kire szavaztál, ha nem titok?

A HaBait HaYehudi-ra, a Nemzeti vallásos párt utódjára.

Szerinted, mik az Izrael előtt álló kihívások?

Jelenleg több … Tovább »

Guba Ildikó: A halál nem program. Buday-Goldberger Leó élete

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.