Összesen 14,166 találat (13141 - 13160) : G. G..
„MENTENI, MAGYARÁZNI nem tudjuk, ami történt, de bevallani, elmondani igen. S e nemzedéknek ez lesz a feladata.” Márai Sándor 1943 44-ben írt Naplójának e szavai fogadták a látogatót a magyarországi holocaust emlék- kiállításán a budai várban. A kiállítás – fél év nyitva tartás … Tovább »
Az 1994-es esztendőben, a magyar holocaust ötvenedik évfordulóján, a mi zsidó közösségünk maradéka is megkapta Magyarország különböző szintű hivatalos fórumaitól azt az együttérzést, amelyet hitünk szerint megérdemel. Az emlékév eseményei késztettek az alábbi sorok megírására, … Tovább »
(Kertész Ákos: Akár hiszed, akár nem. AbOvo Kiadó, 380 Ft)
Kertész Ákos folyamatos jelenléte a sajtóban, elsősorban az Élet és Irodalom és a Népszabadság oldalain, modellértékű. Közéleti írásainak hangvétele a saját prózaírói stílusa, de egyben a felelős hazai értelmiségé … Tovább »
(Péter László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Püski Kiadó, 1994. 488 oldal. Ára: 440 Ft)
Akart-e egy 56 után rácsok mögé, majd könyvtárba zárt tudós egyetemi tanár negyven év alatt írt tengernyi cikkéből emlékművet állítani Szeged zsidó lakosainak? Tudatosan aligha. … Tovább »
(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)
A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben
IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi ínyenc, mondom inkább őket a helyhez illően Feinschmeckernek… Akiért eljöttek, az Izraelben született Rafael Seligmann. Szülei … Tovább »
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
Zsidó Híradó, 1895. január 4.
Egy kis összahasonlítás
Az orthodox rabbi soha be nem telik a thora és a szent tudományok mívelésével, a nappalt és estét tanítással és tanulással tölti be, ah a neológok hitszónoka a drága időt praktikusabban osztja be. Ő élvezeteit osztja … Tovább »
Interjú Aczél Györggyel 1989-ből
„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.
Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »
1945. január
Édesanyám, Tevan Margit ötvösművész 1945 januárjában, rögtön a pesti oldal fölszabadulása után kezdte írni följegyzéseit Apám számára – abban a reményben, hogy vissza fog térni. (A följegyzések készítésének időpontjában még élt is.) Ez a néhány oldal … Tovább »
(Válasz egy körkérdésre)
ÖNÖK AZT AKARJÁK TUDNI, hogy szerintem mit kellene tennünk, hogy megadjuk a Tízparancsolatnak azt az erőt és érvényességet, mellyel manapság már nem rendelkezik.
Véleményem szerint két tény határozza meg a Tízparancsolat történelmi jelentőségét … Tovább »
SZOCIOLÓGUS SZÁMÁRA az elmúlt tíz évben talán nem is az orosz zsidók bevándorlása volt a legnagyobb esemény, nem is az intifáda, nem is a PFSZ-szel létrejött megegyezés, hanem az, hogy Izrael egy erősen szocialista jellegű, kedvetlen országból, gazdagodó, kapitalista országgá … Tovább »
A szíriai főrabbi is alijázott
Avraham Hamra, Szíria fő- (és egyetlen) rabbija ez év októberében Amerikán keresztül Izraelbe vándorolt. (Mivel Szíria semmilyen kapcsolatot nem tart fönn Izraellel, a közvetlen alija sem lehetséges.) A hajdan virágzó, a századfordulón még … Tovább »
A Zsidó Közösségek Európai Tanácsa kétnapos tanácskozást tartott Budapesten. Először néhány előadótól idézünk egy-egy érdekesnek tartott gondolatot, majd egy hosszabb interjút közlünk a tanácskozáson szintén résztvevő Alexander Frenkellel, a szentpétervári zsidó közösség … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
1994. november 2-án közgyűlést tartott a MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE. A napirenden két téma szerepelt: dr. Schweitzer József országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet főigazgatójának beszámolója a zsidó oktatás jelenlegi állásáról, majd dr. Losonci András igazgató … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
1944. októberi számukban a fél évszázaddal előtti munkaszolgálatos gyilkosságokra emlékezve Gáspár Ferenc azt írja, hogy 1944. október 13-án a debreceni apafai lőtéren feltehetően zsidó munkaszolgálatosokat öltek meg. Sajnos azt kell írnom, hogy bizonyosan azok voltak! Az exhumáláskor … Tovább »
Götz Eszter: Konfliktusok nélkül?
Nógrádi Gábor: A megalázás és a megaláztatás regénye
Törésvonalak
Kállai R. Gábor: Az utolsó jelentés
Rónai Ádám István: Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Judith Stora-Sándor: Valódi kudarcból hamis … Tovább »