Zsidók és szamaritánusok évezredeken át vitatkoztak azon, hogy a szamáriaiak mennyire tekinthetők zsidónak. Most a genetika úgy tűnik, eldöntötte a kérdést. A ma élő pár száz szamaritánus férfiágon kohanita, tehát a legelőkelőbb zsidó papi réteghez tartozik genetikailag, női ágon viszont nem zsidókról van szó.

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn találkozik a magyarországi és határon túli magyar egyházi méltóságokkal a Sándor-palota Mária Terézia Termében. Az államfő a találkozó során rövid köszöntőt mond, utána pedig zárt ajtók mögött tárgyalnak – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
 

Ha az EU külügyminiszteri értekezlete december 8-án elfogadja a független palesztin államról és Kelet-Jeruzsálemről mint annak fővárosáról szóló nyilatkozatot, Brüsszel – alig egy héttel a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után – a nemzetközi politika egyik főszereplőjévé válhat.
 

Ormos Mária szerint a politikai szélsőségekkel szemben az érdemi programalkotás a legjobb módszer minden korszakban, ez az, amivel meg lehet előzni azok elterjedését. A történész, akadémikus Az árpádsáv tegnap és ma című konferencián, csütörtökön Budapesten a Holokauszt Emlékközpontban beszélt erről.
 

Hagyományteremtő Hanuka Fesztivált szervez a Budapesti Zsidó Hitközség Goldmark termében a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ (ZSIKK) december 12. és 17. között.
 

Az ultrák szent háborúja címmel közölte kedden a Die Welt című német lap Paul Lendvai neves ausztriai publicista Kertész Imréről szóló írását.
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

„A magyar a választott nép”; „Jézus magyar volt”; „a zsidók kizsákmányolnak minket”; „radikális politikai megoldásokra van szükség” – mondják az ősmagyar hit követői.
 

A megállapodás elítélendő bűncselekmény volt a béke ellen, amelyért a részes felek közül csak Helmut Kohl kért bocsánatot – Oroszország máig adós ezzel.

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

A nyitókoncerten Palya Bea énekel a Dohány utcai Zsinagógában, kifejezetten erre az alkalomra összeállított műsorában a szefárd zenekultúrából ad ízelítőt.

1943. július elején váratlanul összehívták – rajtunk keresztül – a családtagjainkat, szülőket, feleségeket, egy Szőregen lévő ház udvarába, és egy Todt-ezredes arról tartott előadást, hogy rövidesen a szerbiai Borba indulunk, ahol a magyar állammal kötött megállapodás alapján a rézbányában fogunk dolgozni, és az általunk végzett munka ellenértékeként Magyarország rezet kap cserébe.

Pedagógusok, vallási vezetők, történészek egy csoportja 2009. augusztus 12-én Dr. Hiller Istvánhoz fordult az alábbi elemzéssel:
 

Az a tény, hogy a legutolsó kivégzés a roma Holokauszt
évfordulójának éjjelén történt, nyilván nem véletlen.  

Egy lengyelországi polgármester kivágatna egy tölgyfát, amelyet a megszállás alatt ültettek Hitler születésnapjának tiszteletére a második világháború alatt.
 

Augusztus 30. és szeptember 7. között rendezik meg Budapesten, új helyszíneken a XII. Zsidó Nyári Fesztivált.
 

Bokros és az MDF újkeletű viszonya nyilván számos okot adhat az ironizálásra. De ő és pártja legalább köszönő viszonyban van a szabadsággal meg a kapitalizmussal. Ezt az Európai Néppárt nem mindegyik tagszervezetéről lehet elmondani.
 

Kilencven éve, 1919. június 20-án halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, a modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja.
 

Több demonstráció is válaszolt szerdán a Duna-parton található holokauszt-emlékművet ért szélsőséges provokációra. A “Magyarok a nácik ellen” civil szerveződés flashmob akcióján harminc-negyven ember vett részt, a Magyar Demokratikus Charta esti tüntetésén több százan jelentek meg.

Inkább kihasználható politikai lehetőségnek, mint fenyegető veszélynek látja Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója a szélsőjobb előretörését.