Magyarország európai harmadik a vizsgált országok között.

interjú Toronyi Zsuzsannával, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjével.

„A Holokauszt nem alkalmas arra, hogy muzeológiai eszközökkel mutassuk meg, mert tárgyakkal bemutathatatlan, hiszen a lényegét nem lehet kiállítani” – állítja Toronyi Zsuzsanna. Szerinte erre … Tovább »

A zsidó jog szerint az életveszély elől menekülő bevándorlókat kötelességünk befogadni és ellátni, amennyiben nem bizonyítható, hogy közvetlen veszélyt jelentenek a már itt élőkre. Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a már itt élők biztonságban legyenek és az újonnan érkezettek mihamarabb integrálódjanak az európai társadalomba – állítja Oberlander Báruch rabbi az alábbiakban olvasható tanulmányában. A Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője részletesen és mélyrehatóan mutatja be a témához kapcsoló bibliai, talmudi és más zsidó jogi és etikai forrásokat.

Földközi-tengeri turnéra indult a Tankcsapda. Első állomásuk június 25.-én Tel-Aviv volt, ahol éppen aznap tombolt a város, mert elérkezett a Layla Lavan ami a nyárköszöntő Fehér Éjszaka. Ezen az éjszakán volt az ő fellépésük is.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

A szíriai harcok újabb áldozatai a – korábban az Asszad-rezsim védelmét élvező – drúz vallási kisebbség tagjai, akik jelenleg az Al-Kaidához tartozó Al Nuszra Front támadásainak célpontjai. Lehet, hogy a drúzok hamarosan Izraelhez fordulnak segítségért.

A szíriai drúz … Tovább »

A németek az 1934 és 1945 között elrabolt zsidó vagyon kevesebb mint 15%-át fizették vissza eddig minden kárpótlást beleszámítva. A kelet-európai országokban ez az arány az 5%-ot sem éri el, de az abszolút érték itt jóval alacsonyabb.

Következnek a számok.Egy német kutatás … Tovább »

A Szerbia felől érkező és Magyarországon regisztrált menekültek száma idén már meghaladta az ötvenezret. Feltehetőleg további (tíz)ezrek igyekeznek átjutni az országon anélkül, hogy a hatóságok tudomást szereznének róluk.

A témához hozzászólók általában indulatosan … Tovább »

Ari Shavit könyvének nemzetközi sikeréhez kellett az a skizofrénia, amely a nyugati világ számára  alapvető szükséglet: Izrael jó hely, de bűnös is, szeretjük is, meg nem is, legyen is, meg nem is.

Az új Mazsihisz vezetés erős felhatalmazást kapott: Heisler Andrást kétharmados többséggel választotta meg a képviselő-testület. Újraválasztása, reméljük, cezúrát jelent és immár nincs visszaút a korábbi, sok tisztázatlan ügyet maga után hagyó zoltaista vezetéshez, sem személyekben, sem szellemiségben.

Spanyolországban elfogadták a szefárd zsidók visszatérési jogáról szóló törvényt.

A spanyol alsóház véglegesen jóváhagyta a szefárd zsidók leszármazottainak állampolgársághoz juthatását biztosító törvényt.

A csütörtökön elfogadott törvény értelmében a kérelem … Tovább »

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

„Ma már a tanárok nem forrásai, csupán előmozdítói az ismeretszerzésnek”

„Ha Magyarországra jössz, kapd be!” – ha minden jól megy, hamarosan kb. ilyen tónusú plakátok lepik el az országot a magyar kormány jóvoltából. Mivel Ön ezt el tudja olvasni, ezért az üzenet nem másnak, Önnek szól, gratula, üdvözöljük minálunk.

Magyarország a 21. század … Tovább »

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Auschwitz és Trianon

Aki nincs – így hangzik Forgách András 1999-es könyvének címe, amely a héber Zehuze (jelentése kb. „Ez van”) címet viselő, nagyszabású prózakísérlete közvetlen előzményének, szerves részének, avagy ellenpárjának tekinthető.

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.