Régi, de progresszív iskolák

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek, Technika - tudomány

„Ma már a tanárok nem forrásai, csupán előmozdítói az ismeretszerzésnek”

A haladó szellemű oktatásról itthon az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, vagy a Waldorf iskolák juthatnak eszünkbe. Izraelben ilyen intézmény az 1925-ben alapított AMIT iskolahálózat, amely az utóbbi években a hagyományos oktatás számos alapelvét felborította.

AMIT iskola fotó ROBERT E. SUTTON

Az AMIT hálózat egyik iskolája

Debbie Isaac, az AMIT elnöke szerint kulcskérdés, hogy ma már a tanárok nem „forrásai” az ismeretszerzésnek, hanem csupán „előmozdítói” annak. Az ismeretek a technológiai fejlődésnek köszönhetően nagyon könnyen hozzáférhetők bárki számára, ezért inkább arra van szükség, hogy ezek hatékony felhasználását sajátítsák el a fiatalok.

Ahogy a szervezet egyik bemutatkozó videójában Avi Chapnik, a Hatzor HaGlilit általános iskola igazgatója is kifejti:

A fennálló paradigmákat – kezdve a tantárgyak és tanórák, sőt akár a tanárok és diákok fogalmával – egytől egyig leromboltuk, és gyakorlatilag teljesen új rendszert építettünk fel a romokból.

Ugyanerre utal Kurzweil rabbi, talmudoktató is, amikor elmeséli, hogy iskolai munkája első évétől kezdve érzékelt egy problémát a tanítás-tanulás folyamatában: a hagyományos modellben a tanár egyszerűen előad, a diák pedig hallgat”. A „terepcsere”-ként fordítható „flipped classrooms” megoldás éppen ezt a sémát hivatott felbontani.

Az ötlet lényege, hogy a tananyagot tartalmazó oktatóvideót otthon kell megnézniük a diákoknak, a tanórán pedig onnan folytatják a téma feldolgozását, ahol a videó abbahagyta. Így, ha szükséges, akár többször is végighallgatható ugyanaz a magyarázat vagy bemutató, míg a jobbak gyors tempóban haladhatnak tovább. Így nem az iskolában hallott alapismeretek alkalmazását kell otthon, önállóan „kitalálni”, hanem fordítva: amit otthon már elméletben megértettek, azt az iskolában, minden segítséget megkapva kezdhetik el felhasználni a gyakorlatban.

Rivlin

Reuven Rivlin államelnök az évfordulós ünnepségen

Debbie Isaac, a szervezet elnöke, az évforduló alkalmából adott interjújában elmondta: végzőseik 80%-a sikeresen leteszi az érettségit – noha számos AMIT-iskola a szakképzésre helyezi a hangsúlyt. Ám az ennek során szerzett élmények és önbizalom a klasszikus tantárgyak elsajátítására is pozitív hatással van.

Az AMIT iskolák diákjainak 70%-a az ország hátrányos helyzetű régióiból, a Negev-sivatagból, vagy éppen Galileából érkezik. Emellett a szervezet élen jár a bevándorlók újabb és újabb hullámainak társadalmi integrációjában.

Az AMIT a Judaizmus és a Tóra Önkénteseinek Szervezete elnevezés héber kezdőbetűiből álló betűszó. 1925-ben a Mizrahi Nők Amerikai Szervezete néven hozta létre. 1934-ben a zsidó gyermekek Európából történő kimentésén munkálkodott. Első szakiskoláját egy évvel korábban alapította leányok számára Jeruzsálemben.

A háború után az AMIT a holokausztot túlélő gyermekek integrálásával foglalkozott, majd a későbbi nagy bevándorlási hullámokkal érkezőket segítette. 1981-ben az izraeli kormány a hivatalos iskolahálózat rangjára emelte, amely még nagyobb teret nyitott a növekedésnek, s jelenleg a szervezet mintegy 30 ezer diákkal 110 intézményt működtet országszerte.

AMIT3

Debbie Isaac elnök (jobbról a második), három növendék társaságában

 

A tanárok szerepének a kor feltételeihez igazodó újraértelmezése mellett persze elengedhetetlen a tanulókhoz való viszony megfelelő meghatározása is. Yair Jacoby, az AMIT-hálózat egyik jesiva-igazgatója szerint:

„Az egyik legfontosabb dolog az oktatásban az egyéni képességek, az egyedi lélek felismerése minden diákban. Ez pedig csak olyan helyen lehetséges, ahol párbeszéd zajlik, és valódi odafigyelés.”

Az AMIT-hálózat iskoláiban alkalmazott oktatási módszerek – mint például az interdiszciplináris tanulás, a kísérletező tanulás, a kooperatív tanulás és tanítás, a projekt– és játékalapú tanulás, az okos telefonos tartalommegosztás az osztálytársakkal, idegen nyelvű a blogolás és tweetelés, vagy éppen a tanulás hagyományos folyamatainak helyszínét megfordítóterepcsere” (és még sorolhatnánk…) – mind a fenti elveken alapulnak.

Mindezt kiegészíti, hogy az intézményekben hangsúlyos szerepet kap a zene, a szabad mozgás, a döntési készségek fejlesztése, és nem utolsó sorban a kreatív belsőépítészeti dizájn. Ezekről és még sok érdekes részletről a hivatkozott videóban („Meaningful learning at AMIT”) bővebben is szó esik.

A szervezet fennállásának 90. évfordulóján Naftali Bennett újonnan kinevezett oktatási miniszter „az oktatás Google-jének” nevezte az AMIT-hálózatot, Reuven Rivlin, Izrael állam elnöke pedig az intézményekben dolgozó tanárokról mondta, hogy a „legkiválóbbak, akiket az oktatási rendszer csak nyújthat”.

A Jerusalem Post cikke nyomán: Kalcsics Ildikó

 

A fotók az AMIT honlapjáról, illetve Facebook oldaláról származnak.

 

[popup][/popup]