Seress Rezső zeneszerző, a világhírűvé lett Szomorú vasárnap című dal szerzője 125 éve, 1889. november 3-án született.

A palesztin vezetés az ISIS-hez hasonlóan igyekezett létrehozni terrorra és maffia-módszerekre épülő saját államiságát. A különbség csak annyi, hogy a palesztinok erre mindig egyfajta nemzeti-nacionalista igazolást kerestek, az ISIS viszont tisztán vallásit.

Könyv Jan Karskiról, aki először vitt hírt nyugatra a náci megsemmisítő táborokról. 

A nyugati országokban élő iszlámisták egyszemélyes terrorsejtként léphetnek működésbe.

Jó reggelt. Épp negyedszer szólalok meg nyilvánosan. Egyszer próbaképp 20 fő előtt. Egyszer egy olyan rendezvényen, ahova nem engedték be a sajtót. Aztán az öcsém lagziján, ott volt is egy alkoholszint. Úgyhogy ha most idegesnek látszom, bocsássanak meg érte, de az vagyok. Kicsit … Tovább »

A londoni Goldsmiths Egyetem diákszervezete 60:1 arányban leszavazta, hogy megemlékezzenek a holokauszt és más genocídiumok áldozatairól.

Sarah El-Alfy oktatási tisztviselő kifejezetten arra buzdította a diákokat, hogy utasítsák vissza a javaslatot, mondván, az “eurocentrikus” és … Tovább »

Amerikai politikusok, köztük New York egykori polgármestere, Rudolph Giuliani is csatlakozott
hétfőn a Metropolitan Opera előtti tüntetőkhöz, akik a dalszínház “antiszemitának” és a “terrorizmust
dicsőítőnek” titulált új darabja ellen tiltakoztak.

Az operaház előtt összegyűlt … Tovább »

Trieszt irodalma

Komoly hálózat szerveződött Franciaországban, hogy a fiatal lányokat rávegye: hagyják el az országot, és csatlakozzanak a dzsihádista mozgalomhoz. Minden lány célpont lehet…

Regényrészlet

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

…és két francia kamaszlány, akik beleestek

Egy kelet-európai stetl amerikai amatőr kamerával

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal központ igazgatója, aki egykori nácikat kutat fel, elítélően írt arról, hogy szombaton Lettországban egy olyan musical bemutatóját tartják, amely egy második világháborús náci kollaboránsról szól.

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Hajlandó vagyok valamiért bocsánatot kérni Öntől, ha megküldi nekem ezt a bizonyító erejű levelezést. Látni szeretném, mi történt pontosan.

A salgótarjáni gettóban volt iskolaigazgatója, földrajztanára vette le a lány kezéről az órát. Közben ezt mondta: „Zsuzsám, rendelet van. Zsidónak nem lehet karórája. Nem is lesz már rá szükséged!”