Kinek volt jó üzlet a holokauszt?

Írta: Vigyázó blog - Rovat: Hírek - lapszemle

hitler-with-looted-art.jpg

A németek az 1934 és 1945 között elrabolt zsidó vagyon kevesebb mint 15%-át fizették vissza eddig minden kárpótlást beleszámítva. A kelet-európai országokban ez az arány az 5%-ot sem éri el, de az abszolút érték itt jóval alacsonyabb.
Következnek a számok.Egy német kutatás szerint az 1934 után hozott náci törvények alapján kisajátított és a közvetlenül elrabolt zsidó vagyon összértéke

120 MILLIÁRD NÉMET BIRODALMI MÁRKA VOLT.

Ez 1938-as értéken számítva mintegy 18 milliárd dollár, mai értéken pedig legóvatosabban számolva is 240 millárd dollár.

A kutatás vezetője, Hans Peter Ullmann kölni történész professzor szerint a náci Németország a zsidók vagyonból fedezte a háborús költségek legalább 30%-át. A szisztematikus kifosztás az 1934-es nürnbergi faji törvényekkel kezdődött, és az első években a német államapparátus játszotta ebben a főszerepet, még mielőtt a megsemmisítés megkezdődött volna.

Amíg volt lehetőség a zsidók számára, hogy elhagyják Németországot, a vagyonukkal kellett ezért fizetniük: különadó (Sondersteuer) és kivándorlási adó (Auswanderungssteuer) jogcímén gyakorlatilag kisemmizték azokat, akiket 1938 előtt kiengedtek az országból. Öt év alatt mintegy 70 ezer zsidó tulajdonban álló céget, bankot, gyárat árjásítottak. 1938 után nem csak a kivándorlóktól, hanem a Németországban maradt zsidóktól is elkoboztak minden 5000 márkánál értékesebb vagyontárgyat.

A megsemmisítőtáborokba deportáltak esetében egyszerűbb volt a helyzet: őket nem csak a vagyonuktól, hanem minden személyes tárgyuktól megfosztották, az aranyfogakig bezárólag.

Az elpusztított zsidó személyek javai közül a legértékesebb és könnyen mobilizálható tárgyakat (arany, ékszerek, műkincsek, értékpapírok) a nácik az SS erre kiképzett szakértőivel felbecsültették és eladták vagy megtartották maguknak. A gyárakat, üzleteket, ingatlanokat is állami tulajdonba vették, míg a lakásberendezéseket és egyéb ingóságokat árveréseken értékesítették a német lakosság számára. Az így befolyt pénzt a Gestapo a Reichsbankba utalta. A 880 oldalas jelentésből kiderül, hogy 1941 és 1944 között a keleti tartományokból ezrével indultak zsidó javakkal megrakott vasúti szelvények Németország felé. (1457 vagyon Kölnbe, 1023 Rostockba, 1928 Essenbe és 2699 Hamburgba.)

Egy friss kutatás alapján a második világháború óta

A KISAJÁTÍTOTT ÉS ELRABOLT ZSIDÓ VAGYON LEGFELJEBB 15%-ÁT TÉRÍTETTE MEG NÉMETORSZÁG.

 

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás