Összesen 21,856 találat (13821 - 13840) : A. K..
„Nyilván a szívbetegsége miatt, ami lilára festette a száját. Aztán mégse abba halt bele.” Részlet a szerző K-vonal című kötetéből, mely a könyvhétre jelent meg a XXI. Század Kiadónál.
A Kossuth utcán araszolunk vissza a Piactér felé. Visszafelé leszálló is, felszálló … Tovább »
„Ette a vurstját, vagy hogy mondják, nálunk kutyakajának se lenne jó, és törte a kenyeret. Fehér kenyeret.” Részlet a szerző Frau Földes von Makó című könyvéből, mely a Syllabux kiadónál jelent meg a könyvhétre.
Vállamra vetem a seprőt, mint a puskát a katonák. Masírozok … Tovább »
Spanyolország egyik legnépszerűbb és legnagyobb példányszámban eladott napilapja, az El País május végén interjút közölt a világhírű indiai karmesterrel, Zubin Mehtával, aki a cikk szerint képtelen vádakkal illette Magyarországot és a Magyar Állami Operaházat. Az Izraeli Filharmonikusok … Tovább »
Videó összeállítás
Tel Aviv megér egy misét (vagy Tóraolvasást)
Nem sokkal azután, hogy a felkelők nyugati segítséggel megdöntötték Kadhafi rezsimjét, egy sok éve Olaszországba emigrált líbiai zsidó jelent meg Tripoliban,
Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.
“Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg.” Erőtér. Részlet a szerző Majdnem Auschwitz című könyvéből, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadónál.
Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg. Nem lehetett a szemébe nézni, miután hazatért, a … Tovább »
Mások mellett elsőként tiltakoztunk itt, a Szombat hasábjain, hogy Tormay Cécile utcát kapjon. Elértük célunkat.
Ki se helyezik az új utcanév-táblát, így csak “papíron” és úgy is csupán két hétig létezik Tormay Cecile-ről elnevezett közterület Budapesten – értesült a Népszava.
A várost a világ legelfogadóbb városának nevezte polgármestere.
Tízezrek felvonulásával kezdődött meg Tel-Avivban pénteken az immár tizenötödször megrendezett meleg büszkeség napja, amely estig tartó tengerparti ünnepléssel folytatódik Bar Refaeli nemzetközi hírű fürdőruhamodell … Tovább »
Magyar-zsidó együttélés a szociológus szemével
“A magyarság két elemének mai különállását cseppet sem érzem kisebbnek, mint az volt a harmincas években vagy a tízesekben, pedig akkor sokkal több zsidó élt Magyarországon. Nem azért, mintha Magyarország antiszemitább vagy éppen … Tovább »
Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »
Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.
Isten nemigen volt jelen a Szovjetben.
Kolozs öt év alatt egyetlenegy emberrel sem futott össze, aki vallásosnak mondta, vagy mutatta volna magát, kivéve a szerzeteseket, akiket egy szuzdali évfolyam-kiránduláson pillantott meg az ottani székesegyházban. Szovjet zsidót pedig végképp … Tovább »
A magyar kormánynak az antiszemita jelenségek elleni munkájáról beszélt múlt szerdán Jeruzsálemben Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki az antiszemitizmus elleni harc világfóruma negyedik konferenciáján a magyar küldöttséget … Tovább »
Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.
Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról