A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

A magyarországi zsidó közösség XX. századi történetében nem egyszer felmerült az egységes képviselet, a belső koordiná­ció szüksége. Megvalósulása, vagy az afelé közelítő szerveződés életre hívása csupán egy gyászos időszakban, külső kényszerre, s messze nem demokratikus … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

Komoróczy Géza: Élő nyelv, holt nyelv, szent nyelv
Végházi István: Szefárd zsidók Erdélyben?
A gazdasági rovat postájából
Öntözés szennyvízzel
Korányi László: Tradíció és praxis
Ahogy a VOSZ csinálja
(bánhidi): „Tanulmányozzuk a mosáv és a kibuc működését”
Nógrádi … Tovább »

Német fiatalok zsidó emlékhelyeken
 A Zsidó Múzeumban figyeltem fel a szokatlan látogatókra: huszonhét német fiatalra. Szinte pillanatok alatt megtöltötték a termeket, mindent látni akarva, utóbb izgatott reagálá­sukkal, kérdéseikkel. Mint kitűnt, Berlin Spandau kerületéből valók, … Tovább »

Tudósítás a MAZSIKE közgyűlésről
A Hitközség patinás Goldmark-termében tartotta beszámoló közgyű­lését a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A helyszín ténye önmagá­ban is fejlődést jelent a szervezetek viszonyában, az azonban koránt­sem, hogy a vezető főrabbit elfelejtették … Tovább »

Ritkán látni kiállításon akkora tö­meget, mint amekkora 1991. december 7-én a Vízivárosi Galériában össze­gyűlt. Sokan az utcán rekedtek, amikor az Ájin-csoport kiállításának megnyitó­ján a hánukká hetedik napjának gyer­tyáit meggyújtották. Igazi képzőművé­szeti performance … Tovább »

 Könyvremeket adott ki nemrégiben az Európa Kiadó: egy bibliát. Ebben a „műfajban” nem ez az első kiadványa, hiszen néhány évvel ezelőtt megjelen­tette a „nagy” Károlyi hasonmás kiadá­sát, azután Kass János ószövetségi réz­karc-sorozatát, majd 1986-ban, egy Bib­lia … Tovább »

A zsidóság szerepvállalása a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelemben
A Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társas­ág és tágabb értelemben a Nyugat s az új művészet tár­sadalmi hátterét kell elemeznünk a zsidóság vonatko­zásában. Egyszerűen és tényszerűen … Tovább »

Szó sincs az alábbiakban pészáhi eledelünkről. A címben említett becenév a Magyarországi Cionista Szövetségé, amely két felvonásban tartotta küldöttgyűlését, meglehetős merevséget tanúsítva válaszként a tagok bírálatára. Holott a kívülálló azt hinné: a tagok összessége … Tovább »

Önérzetünk is van

Rokonszenves írásában Csalog Zsolt az antiszemitizmus nekibátorodó megnyilvánulásaitól tartó magyar zsidókat igyekszik megnyugtatni. ״Azt mondom nekik: én a magam részéről nem nagyon hiszem, hogy az ő létük valóban fenyegetve lenne itt, hogy ezért tényleg … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Tudod-e, hogy…
Babits Antal: A Jeruzsálem Duó
(magén): „sodrában a szörnyű malomnak”
(-i-l): Ávós Világ Magyarországon
Babits Antal: „Bálint Biblia”
Kertai Klára: Add vissza a gyerekkoromat…
Magén István: Kortárs képzőművészet Izraelben
(Herzl): „Gyerekarcokat … Tovább »

Alig száradt meg a tinta a magyar-izraeli kulturális egyezményen, máris létrejött az első nagyszabású művészeti tranzakció, a Joseph Hackmey gyűjtemény bemutatkozása Budapesten. A Várpalota impozáns, diadalívnek is beillő kapuin áthaladva elénk tárul az – épület ezüstös színekben … Tovább »

Igazi csemegében részesülhetnek a színház-kedvelők az idei évad kezdetén. A Független Színpad Shalom An-Ski: Dybuk című darabját tűzte műsorára, három képben – két részben. A héber kabalista legenda szerzője polgári nevén Slómó Zanwil Rappaport, 1863-ban született Vityebszkben, … Tovább »

Konferencia a „magasban”

Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »

Hírek
Három évtizede rabbi Svájcban
Jólesz László: Hesván, az ünnep nélküli hónap
dr. Jólesz Károly: Az abortusz és a zsidó vallás
Szigorúbb liberálisok, engedékenyebb konzervatívok
Babits Antal: Joseph Malovany New York Világjáró Kántora
Magén István: Mocháry Kondor Judit … Tovább »

Jeles izraeli festőművésznő mutatkozott be a Chagall Galériában. Mocháry Kondor Judit képei egy távoli misztikus világba kalauzolnak. A zsidó diaszpóra térben és időben legtávolabbi régiója a falassáké, az etióp zsidóké, akik mintha több ezer éves múltból bukkannának elő. … Tovább »

(1908-1944)

Szeptember 8-án zárult Schnitzler János emlékkiállítása, mint az Első Magyar Látványtár Alapítvány gyűjteményének második megmutatkozása az Óbudai Társaskör Galériában.

Schnitzler János (1908-1944) életéről alig tudunk többet, mint amit a Művészeti Lexikon … Tovább »

1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »