Törékeny a MaCeSz

Írta: (sz. t. g.) - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Szó sincs az alábbiakban pészáhi eledelünkről. A címben említett becenév a Magyarországi Cionista Szövetségé, amely két felvonásban tartotta küldöttgyűlését, meglehetős merevséget tanúsítva válaszként a tagok bírálatára. Holott a kívülálló azt hinné: a tagok összessége a szervezet. De lássuk a tényeket:

  1. felvonás

A november 3-i lényegében eredménytelen gyűlés után ex lex helyzet alakult ki a Szövetségben. A küldöttek, a beállt határozatképtelenség következtében semmiféle döntést sem hozhattak a vezetőség másfél évet felölelő beszámolója felett. Nem kerülhetett sor a tervezett alapszabály-módosítás beterjesztésére, s a vezetőség 3 főre apadása miatt szükséges ״időközi” választásra sem. A kudarc okain mind a vezetőség, mind a tagság okulhat.

Az MCSZ 1990 áprilisában alakult újjá. A 3-ai gyűlés – egyetlen döntéseként – jóváhagyta néhány szervezet csatlakozását. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy a hagyományosan és tisztán ifjúsági szervezetek az igazolt tagság több mint felét alkotják. Ennek a túlsúlynak kifejezésre kell(ene) jutnia a vezetőség összetételében is. (A vezetőség átlagéletkora közel háromszorosa a szövetség döntő többségét alkotó ifjúsági szervezetek tagságáénak. A szerk.)

Dr. Engländer Tibor elnök értékelte a szövetség munkáját. Fontos része volt beszámolójában annak megállapítása, hogy a tényleges munka az egyes tagszervezeteknél folyik rendszeres vagy alkalmi jelleggel. A szövetség a koordináció, az érdekképviselet, az oktató-nevelő munka szervezésére (lenne) hivatott. Önkritikusan beismerte, hogy a vezetőség és az egyes tagszervezetek közti információcsere nem mindig megfelelő. Ennek javítása az érdekeltek együttes feladata.

Az elnöki referátumot a vezetőség további két tagjának példátlanul rövid beszámolója követte. Nobel Tamás a szövetség pénzügyi helyzetéről, Dr. Staub Pál az alija körüli ügyekről beszélt.

Az elhangzott beszámolók számos pontja vitát és kérdéseket váltott ki. Nem sikerült egyértelmű információt kapni az Izraelbe települők számáról. A Hánoár Hácioni képviselője az egyes szervezetek taglétszámát – s így szavazati jogának mértékét kérdőjelezte meg. A közgyűlést vezető Dr. Jung József nem engedett teret a ‘gyűlés legitimitását kétség- bevonó felvetésnek.

A vitát követő rövid szünetet sokan a távozásra használ- ták fel, különösen a fiatalok közül, mert ráérezhettek arra, hogy igazából nem az őket érintő kérdésekkel foglalkozik a gyűlés.

A küldöttek létszámának csökkenése rövid alapszabály-értelmezési vitára adott okot. Végül a levezető elnök elnapolta az ülést.

(schweitzer)

  1. felvonás

״Az alapszabály diszkrét bájához tartozik, hogy rövid és semmitmondó, olyan, mint a legendában a fügefalevél (végül is szemérem kérdése, hogy kinek mekkora kell…)”- ironizál az alapszabály-módosítás szükségén egy beadvány a cionisták egy hét alatt sorrendben második küldöttgyűlésén (mely hivatalosan folytatása az előzőnek), november 11-én délután a Gyógypedagógiai Főiskolán.

Illusztris személyeket látni a résztvevők között. Elgondolkodtató, hogy a Bethlen téri Oneg Sabbat Klub küldöttei közt ott a Hitközségek ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv, a Munka- szolgálatosok kárpótlási küzdelmeiről híres ügyvezető elnöke: Schwartz István Mihály, s a több szervezet megbízásából szintén kárpótlási ügyekben eljáró ügyvéd: dr. Tímár György. S megint csupán elenyésző számban vannak jelen a fiatalok, akik a szövetség tömegbázisát, s mondhatni jövőjét jelentik.

Számonkérő hangvételű a levezető elnök első megnyilvánulása. Az első bekezdésben idézett javaslat szerzőjét oktatja ki, jóllehet ó a rábízott feladatot elvégezte, ám kétségtelen a megsemmisítő irónia indítványában. Bár egyetért vele jóné- hány fiatalember, nem fejtik ki álláspontjukat, így a felnőttek ״bedarálják” a tizenéveseket. Bátortalan megjegyzés hallik a ״sürgöny útján összetrombitált” gyűlés illegitim voltáról, de a hangosabbak, tekintélyesebbek elsöprik a kétkedőt. Néhányan panaszolják, hogy csupán véletlenül szereztek tudomást az összejövetelről.

Alapszabály-módosítási javaslatokról szavaz a küldöttgyűlés. Nem szerzi meg a szükséges voksokat a párttagság tilalmáról szóló javaslat a vezetők esetében, ugyanígy a vezetőség szándékolt kooptálási joga a kieső vezetőségi tag helyére. Etikai és Számvizsgáló Bizottság, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásáról döntenek, de egy markáns társaság teljesen új alapszabályt követel (sugdolózva a hátsó sorokban).

Harminchárom szavazásra jogosult jelenlétében vetődik fel a vezetőség kiegészítéséről való döntés szüksége. A meg- fogyatkozott tizenévesek elkeseredetten küzdenek, hogy az immár abszolút többségben lévő felnőttek értsék meg, társaik a másnapi iskolai órákra készülnek, ezért nem tudtak maradni, s távollétükben – hisz a szövetség többségét az ifjúsági szervezetek alkotják – nem fair a szavazás. Meglehetősen érzéketlen válaszokat kapnak a fiatalok: ״ez nem óvoda”, ״új vezetőséget akartak, hát tessék, most válasszanak”, és így tovább. ״Két fiatalt akarunk úgyis kooptálni!” – hangzik a végső érv, ״ez nem ellenetek irányul”. A kooptálásra vonatkozó elvi javaslat – bár a mellette érvelők minden eszközt bevetnek – végül mégsem kap kellő többséget.

Marad minden függőben. Egyenlőtlenek az erőviszonyok. Adott a tizenévesek lelkesedése, ami önmagában nem hitelesíti egyelőre őket egy, a zsidó jövő szempontjából fontos szervezet vezetésére, mert függetlenül az egyéni ízléstől, minden zsidó közösségnek szüksége van egy vonzó és markáns cionista szövetségre, s adott egy koros vezetőség, amely legitimációs alapnak használja a tagságot. Törékenynek tűnt a Magyarországi Cionista Szövetség ezen az estén, s foghíjasnak. Hiányzott az a hiteles személyiség, aki képes összefogni akárcsak egy gyülekezetnyi embert, aki bizalmat ébreszt a tagságban önmaga, s a külső szemlélőkben szervezete iránt.

(sz. t. g.)

Címkék:1991-12

[popup][/popup]