A húsz éves együttes előadásai rendkívüli élményt nyújtanak a tradicionális zsidó zenét kedvelő közönségnek.
 

Zsidó sírokat rongáltak meg Tolnán, összesen 13 síremléket döntöttek le ismeretlenek a múlt héten az izraelita temetőben.

Európa legérdekesebb borvidékei közé tartozik a tokaji régió, nemcsak az édes aszú és az egyedi száraz fehérborok, hanem különleges, zsidó, orosz, magyar és görög elemeket ötvöző történelme és kultúrája miatt is – olvasható a The New York Times hétvégi utazási mellékletében.

A zsidó vallás jobb bokszolóvá tesz, a bunyó pedig összeszedettebb, elkötelezettebb zsidóvá – állítja Yuri Foreman. Az ellenfelei mellett három ország kultúrája között is őrlődő New York-i rabbinövendék fél évig a Boksz Világszövetség (WBA) profi világbajnoka volt Papp Laci egyik súlycsoportjában.

Tudatra és tudottra hasadt egziszten­ciánkban mind törvényen kívüliek vagyunk; mind ott állunk a törvény kapujában. E kettéhasadt létezésre az édenkerti történet, ha vigaszt nem is, de magyarázatot kínál. 

A tízezer férőhelyes épületben a frigyláda másolata is helyet kap.
 

Izraelben megosztja a közvéleményt egy arab férfi elítélése, aki magát zsidónak mondva folytatott viszonyt egy izraeli nővel, és a bíróság ezt nemi erőszaknak tekintette.
 

A július 22-én kezdődő, Babel Sound & Spices Balaton néven induló koncertsorozat célja, hogy a megszokott mainstreem pop, rock és elektronikus zenei rendezvények alternatívájaként jelenjen meg a Balaton térségében, elsősorban világzenei előadókra koncertrálva a zenei felhozatalában.
 

Mint az köztudott Franz Kafka halála előtt arra kérte legjobb barátját Max Brodot, hogy semmisítse meg minden kéziratát, ám Brod, hála istennek erre nem volt hajlandó, hiszen így szegényebbek lennénk a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerzőjének több remekművével.

A család az I Will Survive-ra táncolt, sokan nem örülnek a performansznak.
 

„Megdöbbentő történetek kerülnek napvilágra, melyeket a szervezők hangfelvételeken archiválnak. Van olyan túlélő, aki családja előtt is titkolta származását… A találkozók során teljes élettörténetek föltárására tesznek kísérletet a résztvevők, amiben a háború előtti és utáni életnek is fontos szerep jut.”

A szerzők szerint például – a hagyományos ödipális konfliktus-interpretáció kulcsműve –, a Levél Apámhoz nem az apához fűződő ambivalens kapcsolatot, nem az apa elleni lázadást, hanem a társadalomhoz, a bürokráciához, az „államgépezethez” való viszonyt tükrözi, a kisebbségi létből fakadó „idegenség” élményt, a „nyelvében idegenként való létezés” elleni lázadást.

A Soá és a Nakba emlékezetével való foglalkozás értelme a közös megbeszélés, az együttes elmélyedés volt, két alcsoportban. A két alcsoport számára a Soá, illetve a Nakba, identitásukat nagy részben definiáló, jelentőségteljes kollektív emlékezet, mely kihat mindannyiunk életére. Ez a kollektív emlékezet újra és újra konstruálódik, s így nekünk egyedülálló lehetőségünk nyílt szemlélni-vizsgálni ezt a – mindkét csoportban zajló – emlékezet-építő folyamatot.
 

A Gólem Színház legközelebbi produkciójához olyan közhelyeket (tévhiteket, mondákat, gyülölködéseket) gyűjt, amelyek a zsidósággal, zsidókkal vagy Izraellel kapcsolatosak.

Kardos Dániel nagyon szerencsésnek érzi magát, mert már szinte őskövületnek számít a Bánkitó fesztivál történetében. Ennek is köszönhető, hogy idén négy formációban is találkozhat vele a nagyérdemű. A zene az ő vallása, melyben feloldódik a múlt és a jelen, a kelet és a nyugat dallam és ritmusvilága. „Az ember életében van egy korszak, ami arról szól, hogy megtalálja azt az irányt, ami neki való.” Erről az irányról faggattuk.

Bő kétszáz esztendőn szalad végig a brüsszeli Zsidó Múzeum, amely 250 plakátot mutat be a napóleoni időktől napjainkig, bepillantást engedve a belgiumi zsidó közösségek életébe, és ezen keresztül az ország történelmének egy szeletébe.
 

Vegyes fogadtatásra talált a lengyelországi zsidó közösségben, hogy Rafal Betlejewski lengyel művész egy pajta felgyújtásával emlékeztetett arra: 69 évvel ezelőtt Jedwabnéban szomszédaik pajtába zártak és elevenen elégettek több száz zsidót.

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek – nők és férfiak – téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé.
 

Kevés olyan zenekar működik hazánkban, amelyik olyan stiláris következetességgel dolgozik alakulásától napjainkig, mint a Budapest Klezmer Band.