Vilna: Egy ferencrendi kolostor­ban a nácik, majd a szovjet rend­szer elől elrejtett kegytárgyak és különféle kulturális értékek kerültek napvilágra. A többi között 70 tóra­tekercs, ötezer imakönyv, húszezer példány jiddis nyelvű újság, és Hefec Haim feljegyzései, azé a … Tovább »

A CSODÁK mindössze három na­pig szoktak tartani. A botrányok talán valamivel tovább, de kérészéletűek ezek is. Történik valami, ami meghökkentő vagy megdöbben­tő, meglepő vagy feszélyező és a sajtó vagy a televízió hirtelen fel­kapja, majd ugyanolyan sebesen és ötletszerűen … Tovább »

Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellék­letében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító in­tellektusa, … Tovább »

Hernádi Miklós író, a Gondolat Kiadó főszerkesztője megvált lapunktól, mint­hogy irodalmi munkássága igénybe veszi minden idejét. Az MZSKE május 20-i közgyűlését követőleg egyesületünk új vezetősége Zala Tamást bízta meg a Szombat főszerkesztői tisztségével, he­lyetteséül … Tovább »

A szociáldemokraták állásfoglalása az antiszemitizmusról
A magyarországi antiszemitizmus „kezelését”, a cionizmus fogalmának tisztázását és valóságos tartalmának felmutatását – bízunk ebben – politi­kai pártjaink mindegyike feladatának tartja. Annak, hogy e „téma” 1945 … Tovább »

A magyar cionisták „kémtevékenységéről”
1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán … Tovább »

1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet had­sereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszál­lás történt ekkor? A kérdés tulaj­donképpen … Tovább »

Napjainkban polgári demokratikus fej­lődés indult meg Magyarországon, s ez kedvező lehetőséget kínál a zsidó öntu­dat és identitás feléledéséhez, a zsidó kulturális értékek feltámasztásához. Ezt a szükségletet ismerte fel a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület, amikor létre­hozta … Tovább »

– kérdezi tőlem a szerkesztőség. „Hétféle ész kell az élethez” – ta­nította Füst Milán. – Melyik eszemmel feleljek?
A pszichológus eszem azt feleli: Semmit. Mert a kérdés azt jelenti: Mit tennék a gyűlölet ellen? A lel­ki sötétség hatalmai tízezer évek óta jelen vannak a … Tovább »

ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ (Nyíltab­bá vált a zsidóellenesség. Interjú Zolnai János szociológussal)
-Az antiszemitizmus mint gyűj­tőfogalom és a politikai antiszemi­tizmus között különbséget kell tenni. Beszéljünk hát az utóbbiról!
-Ha az antiszemitizmust vala­mely politikai csoport … Tovább »

Túl sokat foglalkoznak-e velünk?
Az év elején az Úton című deb­receni hetilap kedélyeket felzaklató vitája, áprilisban-májusban a Népszabadság hasábjain hosszan és he­vesen zajló disputa, részben pole­mikus cikkek egész sorozatai a Kritikában, a Világosságban, a Hiány című … Tovább »

A MIOK ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv.
Az ügyvezető igazgató mellé rendelt nyolctagú vezető testület:
az ortodoxia képviseletében Herczog László,
a budapesti körzetek részéről László Miklós,
a vidéki hitközségek részéről dr. Feldmayer Péter,
a Magyar Rabbikar képviseleté­ben … Tovább »

Június hó 15-én a Néprajzi Mú­zeumban számos meghívott és sok érdeklődő jelenlétében megnyílt az Auschwitz-kiállítás, először kelet-­európai országban.
Rózsahegyi Zsuzsa bemutatta a kiállítás rendezőit és védnökeit; Maurice Goldstein professzort, a Nemzetközi Auschwitz … Tovább »

Június 10. óta nem ábránd: meg­születőben az a szervezet, amelyik joggal jelentheti majd ki, hogy legitim módon képviseli Magyaror­szág egész zsidóságát. A MIOK köz­gyűlése ezen a napon a rabbikar javaslatára úgy döntött, hogy hoz­zálát önnön átszervezéséhez, és eb­ből … Tovább »

Beszélgetés Varga Imrével
A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holo­caust-emlékművet
A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az acélágak, leveleiket rájuk most rögzítik. Azokon olvasom: dr. Bajor Sándor Szolnok… Winter Chaya Budapest… Bleier Jenő Nagy­atád … Tovább »

Amint erről a Szombat korábban már beszámolt, a magyarországi zsidó közösségek és szervezetek 1990 januárjában ad hoc bizottságot állítottak fel az antiszemitizmus elleni együttes és hatékony küzdelemre. Ebben részt vettek: az MZSKE, a MIOK, a MUSZOE, az Oneg Sabbat Klub, valamint … Tovább »

FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel szü­letik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már … Tovább »

1990. május 28-án délután a magyar közélet legkülönbözőbb köreinek képvi­selői jelentek meg Raoul Wallenberg meggyalázott emlékművénél, hogy a svéd diplomata nevét viselő egyesület felhívá­sára díszőrséget álljanak.
A szimbolikus eseményen részt vett egyesületünk számos … Tovább »

A sajtóból értesültünk arról, hogy nemcsak külföldön, de most már ide­haza is aláírásgyűjtés folyik zsidó nemzetiségi képviselet ellen. Értelmiségi körökben petíciót köröznek, amelynek címzettje a magyar országgyűlés.
A széles körben tapasztalható és mesterségesen … Tovább »

Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, fé­lelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »