AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” éle­tével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya heroikus alakja számtalanszor kiemelt és ki­fejezésre juttatott ideál nagy nemzeti élmények és ese­mények kapcsán, ők, a zsidó anyák központi szerepet … Tovább »

Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig
Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és reformá­tus. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi … Tovább »

Leon Uris: Exodus
A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus his­tóriája sziklánál is szilárdabb kő­táblákba vésetten. Benne Isten Mó­zes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességé­ben állandó „húsosfazekat” … Tovább »

Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek

Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lénye­gét, amikor egy német őr szigorú pe­dantériával közölte vele: itt nincse­nek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, … Tovább »

Kertész Imre:
„Nem!” jajdul fel a könyv első szava, és ez a tiltakozás, úgy, fel­kiáltójellel, idézőjelben még tizennyolcszor ismétlődik, s a fejezetek nélküli műben a tizennyolc „Nem!” töri csak meg új bekezdésként az író monológját, amelynek mondatai olykor egy-egy … Tovább »

Május közepén Berlinben tartotta soros ülését a Zsidó Világkongresszus. Nagy esemény volt ez, amit több körülmény is igazolt. Először az, hogy az egész világsajtó részletes beszámolókat közölt róla. Másodszor az, hogy a második világháború befejezése és a nácizmus szétzúzása … Tovább »

HÚSZ ORSZÁG ötszáz delegátusá­nak részvételével május 1-6. között Londonban zajlott le a „World Union for Progressive Judaism” (WUPJ) nevű nagy nemzetközi zsidó szervezet 25. világkonferenciája. Programatikus címét e tudósítás fölé írtuk. A konferenciáról Daniel Gersor … Tovább »

Vilna: Egy ferencrendi kolostor­ban a nácik, majd a szovjet rend­szer elől elrejtett kegytárgyak és különféle kulturális értékek kerültek napvilágra. A többi között 70 tóra­tekercs, ötezer imakönyv, húszezer példány jiddis nyelvű újság, és Hefec Haim feljegyzései, azé a … Tovább »

A CSODÁK mindössze három na­pig szoktak tartani. A botrányok talán valamivel tovább, de kérészéletűek ezek is. Történik valami, ami meghökkentő vagy megdöbben­tő, meglepő vagy feszélyező és a sajtó vagy a televízió hirtelen fel­kapja, majd ugyanolyan sebesen és ötletszerűen … Tovább »

Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellék­letében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító in­tellektusa, … Tovább »

Hernádi Miklós író, a Gondolat Kiadó főszerkesztője megvált lapunktól, mint­hogy irodalmi munkássága igénybe veszi minden idejét. Az MZSKE május 20-i közgyűlését követőleg egyesületünk új vezetősége Zala Tamást bízta meg a Szombat főszerkesztői tisztségével, he­lyetteséül … Tovább »

A szociáldemokraták állásfoglalása az antiszemitizmusról
A magyarországi antiszemitizmus „kezelését”, a cionizmus fogalmának tisztázását és valóságos tartalmának felmutatását – bízunk ebben – politi­kai pártjaink mindegyike feladatának tartja. Annak, hogy e „téma” 1945 … Tovább »

A magyar cionisták „kémtevékenységéről”
1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán … Tovább »

1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet had­sereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszál­lás történt ekkor? A kérdés tulaj­donképpen … Tovább »

Napjainkban polgári demokratikus fej­lődés indult meg Magyarországon, s ez kedvező lehetőséget kínál a zsidó öntu­dat és identitás feléledéséhez, a zsidó kulturális értékek feltámasztásához. Ezt a szükségletet ismerte fel a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület, amikor létre­hozta … Tovább »

– kérdezi tőlem a szerkesztőség. „Hétféle ész kell az élethez” – ta­nította Füst Milán. – Melyik eszemmel feleljek?
A pszichológus eszem azt feleli: Semmit. Mert a kérdés azt jelenti: Mit tennék a gyűlölet ellen? A lel­ki sötétség hatalmai tízezer évek óta jelen vannak a … Tovább »

ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ (Nyíltab­bá vált a zsidóellenesség. Interjú Zolnai János szociológussal)
-Az antiszemitizmus mint gyűj­tőfogalom és a politikai antiszemi­tizmus között különbséget kell tenni. Beszéljünk hát az utóbbiról!
-Ha az antiszemitizmust vala­mely politikai csoport … Tovább »

Túl sokat foglalkoznak-e velünk?
Az év elején az Úton című deb­receni hetilap kedélyeket felzaklató vitája, áprilisban-májusban a Népszabadság hasábjain hosszan és he­vesen zajló disputa, részben pole­mikus cikkek egész sorozatai a Kritikában, a Világosságban, a Hiány című … Tovább »

A MIOK ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv.
Az ügyvezető igazgató mellé rendelt nyolctagú vezető testület:
az ortodoxia képviseletében Herczog László,
a budapesti körzetek részéről László Miklós,
a vidéki hitközségek részéről dr. Feldmayer Péter,
a Magyar Rabbikar képviseleté­ben … Tovább »

Június hó 15-én a Néprajzi Mú­zeumban számos meghívott és sok érdeklődő jelenlétében megnyílt az Auschwitz-kiállítás, először kelet-­európai országban.
Rózsahegyi Zsuzsa bemutatta a kiállítás rendezőit és védnökeit; Maurice Goldstein professzort, a Nemzetközi Auschwitz … Tovább »