Merényletet szőtt az amerikai demokrata párti elnökjelölt, Barack Obama meggyilkolására egy neonáci csoport, szövetségi ügynökök azonban két férfit közülük letartóztattak, jelentette a Reuters.

Németországban heves vita folyik a pénzintézeti és vállalati menedzserek felelősségéről. Az 1929-es gazdasági világválságban a zsidók voltak a bűnbakok, a mai globális pénzügyi krízisért a felelősséget a menedzserek és a bankárok nyakába varrják. 

Nagy siker volt Izraelben Mundruczó Kornél Delta című alkotása, amelyet beneveztek a minap véget ért haifai nemzetközi filmfesztiválra. A filmet elkísérte Izraelbe a rendező, aki a haifai bemutató után két közönségtalálkozón is részt vett. A hvg.hu tudósítója izraeli tapasztalatairól, a film fogadtatásáról faggatta.

Újabb németországi kitüntetésben részesül Kertész Imre. A német fővárosban élő és alkotó, irodalmi Nobel-díjas magyar író a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díját kapja.

A tájékozatlan szemlélő azt hihetné, hogy a zsidóság kóserségi szabályai csakis az étkezésre vonatkoznak, pl. a disznóhús, a vér fogyasztásának tilalmára. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb.

Hiába telt el négy évtized, az 1968-as események még manapság is kiváló ürügyet szolgáltatnak mindenféle ideológiai csatározások megvívásához. Nem fölösleges tehát föltenni a kérdést, hogy mondhatunk-e egyáltalán olyat, hogy ’68, vagy inkább több ’68-ról kellene beszélnünk? Többek között erről kérdeztük Kovács András szociológust.

A magyar zsidóságnak a vészkorszakban átélt szenvedéseiről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Ami persze egyáltalán nem véletlen, hiszen történelmünk legborzalmasabb időszakáról van szó, a vészkorszakkal azonban szerencsére nem ért véget a magyar zsidóság története. … Tovább »

Beszélgetés a rendszerváltásról, illetve az aktuális politikai, társadalmi és emberi problémákról. Estünk érdekessége, hogy a meghívott vendégek beszélgetnek-vitatkoznak egymással és a közönséggel a rendszerváltás óta eltelt időszak legfontosabb problémáiról, kifejtik … Tovább »

A Lakiteleki Népfőiskola kertjében szobrot kapott Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök. Érdemeit Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek vette számba, egyebek mellett hangsúlyozva, hogy Prohászka – Pázmány mellett a magyarság legkiemelkedőbb lelki embere – fölrázta nemzetét a 20. század elején a tespedésből, az elvallástalanodásból, s harcba szállt a szélsőséges ateista liberalizmussal.

Félszáz zsidó síremléket rongáltak meg a nagytapolcsányi (Topolcany) zsidó temetőben ismeretlen tettesek a héten. A pusztítás ténye csak szombaton derült ki. 

Samuel Huntington amerikai filozófus tizenöt éve fogalmazta meg a civilizáció harcának tézisét. Huntington azt jósolta, hogy a hidegháború lezárultával a nemzetek közötti és az ideológiai konfliktusok helyét a különböző kultúrák, mindenekelőtt a muszlim és a keresztény civilizációk közötti összecsapások vehetik át. 

Egy izraeli katonai vezető vasárnap azzal vádolta meg Szíriát, hogy fegyvereket szállít a Hezbollahnak, és ezzel megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának azt a határozatát, amely 2006-ban lezárta a zsidó állam és a libanoni síita szervezet közötti háborút. 

Könnyen lehet, hogy nemsokára számos Sarah Palin-hasonmással találkozhatunk New York ortodox zsidók lakta kerületeiben. Egy paróka-nagykereskedő szerint ugyanis az elmúlt néhány hónap slágertermékévé vált a Palin-haj.

Meghívó KönyvESték sorozat 3. beszélgetésére a Holokauszt Emlékközpontban 

Haider náci szülők gyermekeként született Észak-Ausztriában 1950-ben. Apja 1929-ben a Hitlerjugendhez, majd a náci SA-hoz csatlakozott, anyja a náci párt hivatalnoka volt. A mindig kitűnő Haider egy szélsőjobb diákszervezet tagjaként jogot tanult az egyetemen, majd politikai karriert csinált a volt nácik pártjában, a Szabadságpártban (FPÖ). Közben szintén náci beállítottságú nagybátyjától örökölt egy kétes eredetű, 16 millió dollárt érő ingatlant Karintiában, ahol családjával élt. 

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényén rendbontás nem történt, a résztvevők gyalog indultak az Árpád hídtól az Astoriához

Milan Kundera életében és műveiben több olyan epizód is akad, amelyeket más megvilágításba helyezne, ha igazak lennének a vádak az író informátori múltjáról. A sztori ugyanakkor kapóra jön egy új prágai intézetnek.

Jobboldali előrenyomulás címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap pénteki számában a magyarországi radikális jobboldalról.

Elfogadhatatlan lenne Jichák Hercog, az izraeli szociális ügyek minisztere szerint XII.Pius pápa szentté avatása a náci népirtással szembeni magatartása miatt.

Egy homályos képpel indul, és egy éles képpel ér véget a Türelem című kisjátékfilm. Mindkettőn erdőt látni. Az első képből kiválik egy nőalak, pedánsan nyakig gombolt, világos blúzban, és belép egy épületbe. Semmi mást nem látunk, csak őt. Sejtéseink sem igen lehetnek, hol dolgozik és mi a munkája.