Belgium veszélyes precedenst teremthet a körülmetélések korlátozásával

Az European Jewish Association (EJA) a múlt héten rendkívüli konferencián vitatta meg a Belgiumban körülmetélést végző személyek ellen folyó jogi eljárások problémáját. A résztvevők arra figyelmeztettek, hogy az ügy a vallásszabadság, a kisebbségi jogok és az európai zsidó élet jövőjének meghatározó próbatételévé válhat.

A konferenciát az EJA kulturális párbeszédért és holokauszt-emlékezetért felelős különleges diplomáciai megbízottjának, Michael Freilichnek a közreműködésével szervezték meg. Az EJA új állásfoglalása felvázolja azt az alapvető demokratikus kérdést, amellyel Belgium szembesül: vajon büntetőjogi eljárás alá kell-e vonni egy olyan vallási gyakorlatot, amelyet a zsidó és muszlim közösségek évszázadok óta biztonságosan gyakorolnak?

A konferencián részt vevő orvosok és tudósok egyértelműen kijelentették, nincs bizonyíték arra, hogy a vallási körülmetélés fokozott egészségügyi kockázatot jelentene, és az azzal összefüggő szövődmények aránya lényegesen alacsonyabb, mint a kórházi körülmények között, orvosok által végzett csecsemőkori körülmetélések során jelentett komplikációké.

Az állásfoglalás ezért jogbiztonságot, a képzett vallási körülmetélők hivatalos elismerését, megfelelő garanciákat és szakmai standardokat, valamint a kriminalizálás helyett párbeszédet sürget.

„Ez valójában nem a körülmetélésről szóló vita – fogalmazott a konferenciát megnyitó Menachem Margolin rabbi. – Ez a szabadság határairól szóló vita Európában. Az igazi kérdés az, hogy a demokráciák csak akkor védik-e a kisebbségi jogokat, amikor az kényelmes a számukra, vagy akkor is, amikor kihívások érik őket. Ami Belgiumban történik, arra messze Belgium határain túl is figyelni fognak.”

Kiemelte, hogy a zsidók számára a körülmetélés nem egyszerűen orvosi beavatkozás, hanem a zsidó élet és identitás egyik alapköve. Azonban a kormányok a körülmetélést érintő döntéseket úgy hozzák meg, hogy hiányoznak a tények, nincs róla megfelelő vita, és nem mérlegelik kellően a bizonyítékokat. A konferencia célja ennek a tudáshiánynak a pótlása.

Michael Ben Akon, a netanyai Laniado Hospital gyermekosztályának vezetője és az izraeli egészségügyi minisztérium mohelek (körülmetélést végző szakemberek) tanúsításával foglalkozó bizottságának tagja elmondta, hogy a becslések szerint világszerte kétmilliárd körülmetélést alapul véve, a nemzetközi orvosi adatok rendkívül alacsony szövődményarányokat mutatnak: az összes szövődmény aránya 0,4% alatt van, a fertőzések aránya pedig kevesebb mint 0,06%. Az izraeli adatok is hasonlóak, az évente végzett 70–75 ezer körülmetélésnél 2018-ban mindössze 35 komplikációt jelentettek, ami körülbelül 0,5 %-nyi esetet jelent ezer beavatkozásra vetítve.

Nuphar Veiga, a KU Leuven vezető szakértője olyan kutatási eredményeket ismertettek, amelyek szerint a körülmetélés összefüggésben áll a húgyúti fertőzések, egyes daganatos betegségek és bizonyos nemi úton terjedő fertőzések alacsonyabb előfordulásával. A rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a vallási körülmetélést jelentős közegészségügyi problémának lehessen tekinteni.

A konferencia jelentőségét tovább növelte Várhelyi Olivér egészségügyi biztos üzenete, amelyben megerősítette az Európai Bizottság elkötelezettségét a zsidó élet és hagyományok védelme mellett Európában. „A zsidó élet Európához tartozik. A zsidó hagyomány Európához tartozik” – írta Várhelyi a résztvevőknek küldött üzenetében. Hozzátette, hogy a zsidó közösségeknek lehetőséget kell kapniuk hitük gyakorlására, biztonságban, méltóságban és szabadságban, vallási hagyományaik teljes tiszteletben tartása mellett.

A meghívottak és a felszólalók között a muszlim kisebbségek képviselői és belga politikusok is voltak. Többen is arra figyelmeztettek, hogy az évszázados vallási hagyományok korlátozása aggasztó precedenst teremtene nemcsak a zsidók és muszlimok, hanem az európai vallásszabadság és a társadalmi kohézió számára is.

Margolin rabbi így fogalmazott a záró beszédében: „Az emberi jogokat nem akkor tesztelik, amikor a többséget védik. Akkor tesztelik őket, amikor a kisebbségeket védik. Ha egy kisebbség védelme meggyengül, az összes kisebbség védelme kevésbé lesz biztonságos. A Belgium előtt álló kérdés ma nem az, hogy milyen zsidók élhetnek Európában. A kérdés az, hogy Európa milyen Európa akar lenni.”

EJA