A történet 1867-ben kezdődik. A kiegyezést követő fél évszázad a főváros és az egész ország fénykora. A főváros ekkor még túlnyomórészt a frissen bevándoroltaké és a fiatal nemzedéké.

Elkezdődött a 14. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál a Puskin moziban; a vasárnapig tartó rendezvény versenyprogramjába 64 rövidfilm került. Az idei fesztiválon Izrael a kiemelt vendég.

A tizennegyedik alkalommal megrendezett szemle fiatal alkotóknak nyújt lehetőséget a bemutatkozásra. … Tovább »

Dina Rubina (1953) Oroszország egyik legolvasottabb kortárs írója, Taskentban született, Üzbegisztánban.

Gyermekkorában számos nyelv és kultúra vette körül, különösen nagy szerepet játszott életében a zene és a festészet. Az irodalom iránti érdeklődése korán megmutatkozott, … Tovább »

 A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

A tragikus sorsú fiatal zeneszerző-költő, Kepes Sára nevét kevesen ismerik. Az a szűk réteg, aki mégis, Petri György öngyilkos szerelmeként emlékezik vissza rá.

Vajda Károly, az intézmény új rektora közleményben számolt be az egyetemen bevezetett új intézkedésekről. A legfontosabb fejlemény két, a honi zsidó közéletben ismert tudós/oktató bevonása az egyetem keretei közé.

Az új rektorhelyettes az ELTE hebraisztika szakán (is) végzett … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu olyan szívélyességgel tárgyaltak, ami a normális diplomáciai üzemmenetre többnyire nem jellemző.

A politikához nem kapcsolódó gesztusok – mint a magyar zsidó múzeum bővítése, magyar kulturális programok szervezése, másfelől a Puskás … Tovább »

Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017

Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.

Száz … Tovább »

Ha majd egyszer mindenki rájön, hogy nincs mód elválasztani a magyart a zsidótól, nem lehet többé magyar antiszemitának lenni. Az ENSZ-ről, a Fradiról és Szalóki Ágiról.

Az új Mazsihisz, amelyen dolgozunk, „a változó világra nyitott zsidóság” éppen ezért nem bezárkózni … Tovább »

Könyvkiadói szerkesztő volt, legendás – értő, érzékeny – szerkesztő, akihez szerzők sokasága ragaszkodott. Mándy, Füst Milán, Török Sándor, Örkény, Beney Zsuzsa voltak az állandó szerzői, később, a Szépirodalminál Mészöly, Nádas Péter, Eörsi, Nádasdy Ádám, Pályi … Tovább »

Szombathelyen, Körmenden, Kőszegen, Sitkén és a ma Ausztriához tartozó Rohoncon tartottak megemlékezéseket Vas megyében, az innen elhurcolt vagy munkaszolgálatra fogott zsidó áldozatokról. Idén az első világháborúban elesettek emléktábláit is felújították a szombathelyi zsidó … Tovább »

Hamarosan a nagyközönség előtt is megnyitják Marosvásárhelyen a zsidó múzeumot, ahol elsősorban a város történelmének egy szeletével, az egyik itt élő közösség múltjával ismerkedhetnek meg a látogatók. 

Az Iskola (ma Aurel Filimon) utcában a zsinagóga melletti, a zsidó … Tovább »

Mondhatnók, hogy derült égből villámcsapásként érte a magyar közvéleményt a hír, miszerint a Rabbitestület néhány tagja elkezdett foglalkozni a női rabbi- és női kántorképzés kérdésével. Mármint nem úgy, hogy igen, hanem pont ellenkezőleg, hogy nehogy már. Kötelességünk … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) Rabbitestülete 2018. június 21-én megtartott ülésén a következő határozatot hozta.

Jelen volt: Deutsch László, Deutsch Péter, dr. Frölich Róbert, Markovics Zsolt, Schönberger András és Totha Péter Joel.

A legfontosabb … Tovább »

Doktori kutatásaimban a XVIII. századi magyarországi zsidó temetőkkel foglalkozom, alábbiakban ennek örökségvédelmi vonatkozású tapasztalatait közlöm dióhéjban.

Gábor Mariann festőművész életútja – pályakép.

Gábor Marianne ötéves korában, 1922-ben – amikor még sem írni, sem olvasni nem tudott – váratlanul lerajzolta édesapját. Nem tehetséges gyerekrajz, hanem figyelemre méltó mű készült, amely méltán megérdemli az egyes sorszámot … Tovább »

„Nem hiszem, hogy azok az emberek, akik ’46-ban a pogromokat csinálták, velejéig gonosz emberek lettek volna, bár biztosan akadt közöttük olyan is.” (Mohácsi János)

Egy piaci pogrom nem zsánerkép; inkább háború utáni tájkép megvadult mellékalakokkal.

Závada Pál 2016-ban … Tovább »

A berlini Fal leomlását követő negyedszázadon át úgy látszott, Németországban helyreállt a normalitás. Nem pusztán a kettéosztott város és ország újraegyesítése, a hidegháborús hadiállapot ért véget, hanem véget érni látszott a nemzetiszocialista rémállam folytán a hallgatólagos … Tovább »

A zsidóság emlékhelyei élni tanítanak. Azt bizonyítják, akarattal, tudással, jóindulattal nagyon mélyről lehet magasra is jutni.

A pécsi Engel Adolf olyan szegény volt, hogy gyerekkorában karrierjét kihegyezett ceruzák árulásával kezdte. Egy fillérért becserélte az általa … Tovább »