Összesen 1,721 találat (981 - 1000) : Őri István.
A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílt kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.
Boldoggá avatja a költő halott költőtársát. Az 1944 novemberében meggyilkolt Radnóti Miklósra emlékezik az egykori barát, Vas István. A ’40-es évek végén született írást Radnóti tudós monográfusa, Ferencz Győző közli nyomtatásban először a Holmi legfrissebb számában.
A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílik kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.
A 2002-es választás után Vona Gáborral együtt tagja lettem az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért polgári körnek. Bár a Makovecz-házban tartott összejöveteleken az aktuális politikai kérdésekről élénk eszmecsere folyt, nem emlékszem, hogy Vona Gábor bármilyen, az általános nézetrendszertől eltérő megjegyzéssel észrevétette volna magát. Ezért meglepetésként ért, hogy 2003-ban párttá alakította mozgalmát.
Bokros és az MDF újkeletű viszonya nyilván számos okot adhat az ironizálásra. De ő és pártja legalább köszönő viszonyban van a szabadsággal meg a kapitalizmussal. Ezt az Európai Néppárt nem mindegyik tagszervezetéről lehet elmondani.
Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.
Az új rendszer létrehozóit-irányítóit támadó viccek sorozatában van olyan szöveg, amely a bűnbakkereső, antiszemita felfogás jegyében, egyértelműen kimondva teszi a zsidóság egészét (beleértve ebbe, többek között, a bankárt épp úgy, mint a radikális polgárt és a kommunista forradalmárt) felelőssé az 1918-1919-es magyarországi átalakulásokért, a Tanácsköztársaság létrejöttéért és fennmaradásáért.
Június 12-én, az izraeli Könyvhét idején, a Tel Aviv-i Magyar Nagykövetségen mutatják be az Itamar Jaoz Keszt fordításában és szerkesztésében megjelenő Kortárs magyar költészet című héber nyelvű antológiát.
Gyurcsány Ferenc távozása nem változtatott lényegesen az MSZP stratégiáján; a váltást már korábban megindította a pénzügyi, illetve gazdasági válság magyarországi megjelenése, kiteljesedése, amelynek híján az MSZP minden bizonnyal továbbra is egy baloldalibb gazdaságpolitika … Tovább »
Az Európa parlamenti választás, akárki akármit mond, nem Európáról, hanem Magyarországról szól. Európa sorsa biztosan aggasztja a magyar választókat, de még inkább inspirálja őket az, hogy a négyévenkénti alkalmon vagy a népszavazásosdin kívül véleményt mondhatnak pártjaikról. A szavazóképes lakosság 36.8%-a szavazott, ami nem túl sok, de átlagosnak mondható, hogyha az európai átlagot tekintjük.
Vitray Tamással beszélget Várnai Pál 2009. május 30. – Írásban is, szóban is szokta emlegetni, hogy szerencséje volt az életben. Ez a gyakran használt fogalom több mindent jelenthet. Azt is jelentheti, hogy valaki, mint többek között én is, 1944-ben a „jó” vonatra szállt. … Tovább »
Ugyan a feltárásra továbbra sincs pénz, ám dokumentumfilm legalább készült a budai vár egyik “titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurél műemléki tervezőről, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.
Már nem gyanúsított a két szónok, akik holokauszt tagadó kijelentéseket tettek még április közepén, a budai Várban megtartott egyik demonstráción.
A jövő héten lesz a Magvetőnél megjelenő új Spiró-könyv bemutatója. A Feleségversenyt az író utópisztikus-szatirikus műnek szánja. Arról szól, hogy milyen lesz Magyarország húsz év múlva.
Nem akart meghalni Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »
Gadó János: Tettesek és vagy / áldozatok – Romák a honi közbeszédben
A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, … Tovább »
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Nem szeretnék sem Gyurcsány-epigonként nevet szerezni, sem Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes magyar hangjaként elhíresülni. Nem állítom tehát, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége és bírósága csak a kormánytól, valamint a szocialista és a szabad demokrata párttól független, viszont a 2010-es választásokon győzelemre esélyes Fidesztől és más – esetenként szélsőséges – jobboldali pártoktól nem.
Orosz ízek és hangulatok – kulinária, zene, film és irodalom a KINO moziban
A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Kogart Ház kiállítását tekinti meg, melynek témája az impresszionista magyar festészet.
A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.