Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

A 2×1 perces novellák című kiadványt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat a Szombat Szalon keretében, 2012. április 17-én, kedden 18:00 órakor mutatja be a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában (Budapest VII. ker., Klauzál tér 13.), ahol a szerzők olvassák fel írásaikat. Belépődíj 800 forint, amely tartalmazza a kötet árát.

2011. április 5. csütörtök, 11:00 órától
Az emlékév ünnepélyes nyitánya a Petőfi Irodalmi Múzeumban
100 éve ezen a napon született Örkény István. Ebből az alkalomból a Hungarofest, az OSZK, az OSZMI, a Palatinus Kiadó és a PIM összefogásával indul el az íróra emlékező … Tovább »

Az Amerikai Népszava adta hírül, hogy Kertész Ákos író Kanadába távozott, és a hatóságoktól menekültstátuszt kért. Az író közleménye szerint az ellene indított hecckampány során fizikai fenyegetés is érte, s „nem számíthatott arra, hogy Magyarországon védelemben részesül”.

Gyakran keseregtek régebben, akik kósert akartak enni Budapesten, mert kicsi volt a választék, s a minőség is elég ingadozó. A helyzet mára némileg megváltozott, bár vannak még meghódítandó csúcsok. Kósert tartani azonban mindig nehezebb és költségesebb, mint  tréflit enni. Vidéken, ahol legfeljebb egy-egy hitközségi konyha kínált meleg ételt, bizonyára még nehezebb lehetett a helyzet, felvágott talán csak a fővárosból érkezett.

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Liberális színház tűz alatt Magyarországon címmel nyílt levelet jelentetett meg a Guardian brit mértékadó lap tegnap este, melyben az angol színházi szakma jeles képviselői tiltakoznak Dörner György kinevezése ellen az Új Színház élére. 

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

2012. február 5. vasárnap 18:00 – 19:30
helyszín: Bálint Ház

Hadd ütközzenek a vélemények, hadd derüljön ki, hogy egy dolog fekete vagy fehér, igent mondunk rá vagy nemet, egyáltalán el tudjuk-e dönteni mindezt.
Új program indul útjára 2012-ben Tilla moderálásával és két állandó … Tovább »

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

Tegnap éjjel több mint 5000 embernek küldtem ki meghívót a közelgő
hanukai programokra. Az események között a Nyugati tér-i gyertyagyújtást
is feltüntettük, az ünnepségen résztvevő vendégek névsorával együtt. 

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

Tarlós István főpolgármester december 14-én felszólította Dörner György
barátomat, az Új Színház általa korábban kinevezett igazgatóját, hogy
elhatárolódva tőlem vonja vissza intendánsi kinevezésem a február
elsejétől igazgatása alá kerülő színházban. Ellenkező esetre nézve
kilátásba helyezte még az igazgatói kinevezés visszavonását is.
Körülbelül egyidejűleg tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy
minderre azért kerül sor, mert én saját hetilapomban az európai
értékrendtől eltérő írásokat teszek közzé – idézi fel a történteket
terjedelmes közleményében Csurka István.

Tarlós István nem ellenzi, hogy Csurka István drámáit műsorára tűzze az
Új Színház, de felkéri Dörner György kijelölt igazgatót, hogy az
író-politikust színházában ne alkalmazza – erről tájékoztatott a
budapesti főpolgármester.

Tarlós István főpolgármester arra kéri Dörner Györgyöt, az Új Színház
általa kijelölt új igazgatóját, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a
színházban, mert “lapjában az európai politikai kultúrával” megy szembe.
Tarlósnál a Magyar Fórumban megjelent Csurka-cikkel telt be a pohár,
Csurkát a főpolgármester kérésére Dörner György kell, hogy kirúgja. 

Mundruczó Kornél a színház természetéről, független struktúráról,
politikai gesztusokról, és az Új Színházi kinevezésről írt. “Az ilyen
döntések kaszinóvá változtatnak egy egész országot, ahol a főnyeremény a
rulettkorong forgásától függ és nem az elhatározásoktól” – fogalmaz a
rendező.