A jeruzsálemi múzeum a Siratófalat bemutató fotókiállítással készül 1967 hatvanadik évfordulójára
A jeruzsálemi Dávid Tornya Múzeum jövőre nagyszabású kiállítással szeretné megünnepelni azt, hogy a Hatnapos háború gyors sikerének és Jeruzsálem újraegyesítésének köszönhetően az Óváros ismét izraeli ellenőrzés alá került. A 60. évfordulóra tervezett Eyes on the Wall, „Szemek a Falon” című kiállításnak nem csupán az 1967-es események bemutatása lesz a célja, hanem a Siratófal közel kétezer éves történetét is szeretné áttekinteni.

Abraham Orkin Freedman 1921-ben készült fényképén a Siratófalnál férfiak és nők együtt imádkoznak (Fotó a jeruzsálemi Tower of David Jerusalem Museum gyűjteményéből)
A projekt ötlete akkor merült fel, amikor egy David Freedman nevű kanadai orvos a szülei montreali házának pincéjében rábukkant egy rég elfeledett családi fotóalbumra. A csaknem száz oldalas gyűjtemény nagyapja, Abraham Orkin Freedman orvos és cionista aktivista, a Hadassza kórház vezető tisztségviselője felvételeit tartalmazza, amelyeket 1920 és 1922 között készített a brit mandátumi Palesztinában töltött évei alatt. A fotók egy átmeneti időszakot örökítettek meg: azt az évet, amikor a brit polgári közigazgatás fokozatosan átvette az irányítást a térségben.
A család úgy döntött, hogy az albumot a jeruzsálemi múzeumnak adományozza, ahol megőrzik, kutathatóvá és a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszik. David Freedman szerint különösen megható, hogy nagyapja fényképei néhány méterre attól a helytől kaptak új otthont, ahol egy évszázaddal korábban készültek.
Az album és a száz évvel ezelőtti Jeruzsálem utcáit, piacait, vallási helyszíneit és lakóit megörökítő képanyag rendkívül jó állapotban maradt fenn. A történelmi értéküket tovább növeli, hogy olyan személyiségek is feltűnnek rajtuk – például Chaim Weizmann későbbi államelnök, Abraham Ticho szemész, Israel Kligler maláriakutató, valamint Winston Churchill brit miniszterelnök és Herbert Samuel brit főbiztos –, akik később jelentős szerepet játszottak a zsidó és a világtörténelemben.
Gyakorlatilag az album Siratófalról készült felvételei inspirálták a Dávid Tornya Múzeum kutatási projektjét. A kurátorok szerint, bár napjainkban ez a világ egyik legtöbbet fényképezett vallási helyszíne, a korábbi évtizedekből származó vizuális dokumentáció meglepően hiányos. Bár 1948 és 1967 között, a jordán fennhatóság alatt ez a szakrális hely a zsidók számára nem volt látogatható, mégis elképzelhető, hogy magángyűjteményekben, családi albumokban vagy elfeledett dobozok mélyén fontos fényképekre lehetne bukkanni.
Ezért a múzeum felhívást adott közre: olyan fotókat keres, amelyek a fotózás kezdeteitől egészen 1968-ig ábrázolják a Siratófalat és a környezetét. Ezek segítségével szeretnék bemutatni, hogyan nézett ki a helyszín a jordán uralom idején, illetve közvetlenül az 1967-es háborút követően.
A tervezett kiállítás szervezői hangsúlyozzák, hogy a Siratófal jelentősége nem csupán a köveiben rejlik. A hely szimbolikus erejét azoknak a generációknak az imái, reményei és érzelmei adták, akik évszázadokon át felkeresték. Eilat Lieber igazgató szerint minden egyes fénykép hozzájárulhat annak megértéséhez, miként alakult a fal jelentése a különböző korszakokban.

