1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »

Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* … Tovább »

Schneider Rozália (Budapest): Lakótelepen lakom. Jó, s talán nem túlzok, barátságos a viszonyom a szomszédokkal. Ha találkozunk a lépcsőházban, váltunk néhány szót együtt szidjuk a liftest, amiért nem képes tisztességesen rendbe hozni a felvonót, máskor meg a hatóságokat, amiért … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »

(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)

Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »

Interjú Soros Györggyel

A Soros Alapítvány 1984 és 1991 között Magyarországon magánszemélyeket 2 800 000 dollár és 165 000 000 forint, több száz intézményt pedig 22 495 500 dollár és 661 173 000 forint támogatásban részesített. És ez az összeg még nem tartalmazza az 1992. … Tovább »

Else Lasker-Schüler: Egy dal
Turczi István: „A múltnak megvan a maga…”
Varga Sándor: Pesti mérnökök – Izrael országépítői
Turistaúton szülőföldünkön
Ambrus Katalin: A bűnüggyé oldott esszé
Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz
Honvágy az időben
Róbert Péter: Régi … Tovább »

(Apor Éva szerk.: A Scheiber-körtyvtár katalógusa. Akadémiai Könyvtár, 1992. 450. oldal, 500 Ft.)

Hét éve – már hét éve! -, hogy Scheiber Sándor elhunyt. Hogy távozta nagy vesztesége a tudománynak, sőt tudományoknak, már akkor is tudta mindenki, az is, aki szerteágazó munkásságából … Tovább »

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

Ma is megvan még az a trafik a Ferenc körúton; ott kezd lejteni a járda az Üllői úti kereszteződés katlana felé. A hatvanas évek első felében történt, amit most leírok. A trafikban idős nő – lehetett már vagy ötven is… – akkora hévvel magyarázott, hogy megálltam az ajtóban.

Tudtam, … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

A visszhang

Magyarország: fajgyűlölő áramlatok vádja alatt

Magyarország politikai fordulatot él át. 1990 tavasza, az első demokratikus választások óta Antall József miniszterelnöknek sikerült jól-rosszul megőriznie a kormányzó konzervatív koalíció legfőbb pártjának, az … Tovább »

Az idősebbek, a tehetősebbek, a látványosságok iránt érdeklődők kihasználják még a szeptemberi indián nyár előnyeit, a kellemes kirándulóidőt, a rekkenő hőség enyhülését, a kényelmes utazás kínálta lehetőségeket. Hanem októbertől valóban holtszezon köszönt az idegenforgalomra. … Tovább »

Magén István: A mappa
Ambrus Katalin: A könyvkiadók szeszélyeitől ments meg Uram minket!
sz. é.: A király meztelen – – a riporter zsidó
Babits Antal: Klezmerek
Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Sásdi Sándor: Vándorok
Zsidó elhivatottság: Zsidók … Tovább »

Június 10-én páratlan koncert helyszíne volt a Csokonai Művelődési Központ. A New York-i The Klezmatics együttes jiddis népzenét játszott a zsúfolásig megtelt kultúrház érdeklődőinek. A műsort végighallgatva nyugodtan állíthatom, hogy minden várakozást felülmúlt a modern klezmerek … Tovább »

Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »

Emlék a Hatikváról

Ahogy múlnak az évek, úgy látszik egyre több fájdalmas és szépséges régi emlék teszi változatossá a múló, örömtelen időt.

A minap a Szombat olvasása közben ráakadtam A Remény című szívszorító és nagyon ismerős dalra.

Nagyon rég volt.. Még … Tovább »

Slomo Tánni: És nem hallatszik
Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés
Három vallás Jeruzsáleme
(vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva
(róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja?
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Szent száműzetés
A sokarcú Isten
Babits Antal: Híres … Tovább »