Izraeli külügyminiszter-helyettes: „A zsidóknak nincs helyük sem Franciaországban, sem Belgiumban”
„Már megmondtam a franciaországi zsidó közösségnek, hogy csomagoljanak össze és jöjjenek Izraelbe. Nem hiszem, hogy lenne helyük Franciaországban, ahol nem védik meg őket” – mondta Sharren Haskel izraeli külügyminiszter-helyettes a hivatalába látogató európai és amerikai újságíróknak.
Sharren Haskel izraeli külügyminiszter-helyettes Jeruzsálemben beszél egy Izraelbe látogató európai és amerikai újságírókból álló csoportnak. Fotó: EIPA/AMEPA
„Már megmondtam a franciaországi zsidó közösségnek, hogy csomagoljanak össze és jöjjenek Izraelbe. Nem hiszem, hogy lenne helyük Franciaországban. Ott nem védik őket” – mondta válaszul egy francia újságírónak, aki azt kérdezte tőle, hogy a francia zsidóknak alijázniuk kellene-e az országban növekvő antiszemitizmus miatt. „A zsidók helyzete Franciaországban szörnyű. Az antiszemitizmus elterjedt. Ez nem új jelenség, de most rendkívül magas szintre emelkedett” – mondta Haskel.
Megemlítette, hogy édesanyja Saint-Brice-ből, Párizs északi külvárosából származik. „Nagymamámat egy évvel ezelőtt ott megtámadta egy arab, aki megrúgta, leköpte és „piszkos zsidónak” nevezte” – magyarázta Haskel.
Az Európai-Izraeli Sajtószövetség (EIPA) és az Amerikai Közel-keleti Sajtószövetség (AMEPA) által szervezett izraeli sajtóút keretében Jeruzsálemben tartott találkozón, amelyen 24 európai és amerikai újságíró vett részt, Haskel Belgiumot is megemlítette. „Azt mondanám, hogy ott még rosszabb a helyzet.”
„Láttuk a belga kormány döntését, hogy csökkentik a zsidó intézmények biztonságára szánt pénzt, majd a sorozatos támadások után visszaállították azt. Rabbikat vádolnak több ezer éves hagyományok miatt, és mindenféle módszereket keresnek a zsidók kiűzésére” – tette hozzá, utalva a közelmúltbeli döntésre, amely szerint két mohélt (rituális körülmetélést végző személyt) vádolnak Antwerpenben „illegális” körülmetélés miatt.
„Azok a zsidók, akik nem ehetnek kóser húst, akik nem tarthatnak zsidó szertartásokat, nem élhetnek egy országban. Sajnos sem Franciaországban, sem Belgiumban nincs helyük.”
Haskel így folytatta: „Úgy érzem, csak akkor, ha a zsidók elhagyják Franciaországot és Belgiumot, és nem lesz már bűnbak, akkor fogja megérteni a francia vagy a belga kormány, hogy ki lesz a következő célpont, és milyen betegség terjedt el a saját értékeink iránti gyűlölet formájában. Az antiszemitizmus egy sokkal nagyobb betegség tünete. A betegség a saját kultúránk, értékeink és a szabadság, a nők jogai és a vallásszabadság hagyományai iránti gyűlölet. Amint a zsidók eltűnnek, tudjuk, ki lesz a következő célpont, és akkor talán felébred Európa.”
