Nyílt levél a szlovák államfőnek

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

 

 

forrás: nepszava.hu

Tisztelt Elnök Úr!
Exellenciás Uram!

Köszönöm, hogy válaszolt levelemre. Az általam közölt tényekre és felvetésekre a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete adott választ. Az Intézet állásfoglalását alapvető kérdésekben a tények és a tanuk nem igazolták.
Nem naiv és valótlan állítás, hogy a Magyar Párt nem csatlakozott a Német Párt követeléseihez. Esterházy János felszólalásaiban teljesen elhatárolódott a nemzetiszocialista és a magyar nyilas eszméktől. 1939. április 5-én a szlovák parlamentben kijelentette “hogy mi szlovákiai magyarok nem alakulunk át nemzetiszocialista párttá, annak megvan az oka. Ez német produktum. A józanész, az önfegyelem, az igazi magyar felfogás követeli ezt tőlünk. A mi jelünk a kereszt és nem a horogkereszt.” Amikor a csehszlovák kormány szükségállapotot hirdetett ki, ezt a magyar lakta vidékekre nem terjesztette ki.

Tény, hogy Esterházy János több jelentős személyiségnek, köztük Rudolf Viest tábornoknak segített abban, hogy Magyarországon keresztül nyugatra meneküljön. Keresztes-Fischer Ferenc magyar belügyminiszterrel való kapcsolata tette lehetővé, hogy a szlovákiai zsidók egy része Magyarországra menekülhetett. Keresztes-Fischer Ferencet náci ellenes lépései miatt 1944. március 19-e után Dachauba deportálták.
Esterházy János bírósági tárgyalására, elítélésére, elhurcolására adott válasz ellentmond a tényeknek. Esterházy János 1945. április 20-án tárgyalni kívánt Gustav Husak belügyi megbízottal, aki letartóztatta. 1945. június 27-ig a szlovák hatóság őrizetében volt. Június 27-én Heikiš alezredes Esterházy Jánost átszállítatta a Kempelen utcai szovjetparancsnokságra, ahol kihallgatták és június 29-én Moszkvába szállították. Esterházy Jánost, tehát nem az NKDV hurcolta el. A magyar gyakorlat is hasonló volt. Az NKDV csak a magyar hatóság kezdeményezésére, vagy annak hozzájárulásával deportált személyeket.

Esterházy János 1947. szeptember 16-i zárt bírósági tárgyalásán, távollétében kötéláltali halálra ítélték. Elítélése egyértelműen koncepciós per volt. A védelem tanúit nem hallgatták meg, a bíróság egy nap alatt hozott döntést. A védő kijelentette a vád egyetlen állítása sem nyert bizonyítást. Ennek igazolására utalnak az idézett tanúvallomások, neves személyiségek és szervezetek véleményei.

Esterházy János súlyos ítéletét, a kötéláltali halált az, életfogytiglani börtönt, ha összevetjük a szlovák parlament képviselőire kiszabott büntetésekkel, meglepő eredményekre jutunk. Például: hét halálos ítéletből hármat hajtottak végre. Martin Sokol, a szlovák képviselőház elnöke, 1947-ben ötéves börtönbüntetést kapott, de már 1949-ben szabadon engedték. S. Mach belügyminisztert, 60 000 zsidó, továbbá szlovák és cseh hazafiak halálba küldője, a hatvanas évek elején amnesztiával szabadult. Sokan kaptak súlyos börtönbüntetést, nagy részük idő előtt amnesztiával szabadult és békés öregkorban fejezte be életét. Sajnos gróf Esterházy János kivétel volt.

Slachta Margitnak óriási érdemei voltak zsidómentés terén. Megerősítem, hogy XII. Pius pápa kihallgatáson fogadta Slachta Margitot, akinek tiltakozására elrendelte, hogy hét szlovák püspök tiltakozzon az államelnöknél és a minisztereknél, valamint elrendelte, hogy Szlovákia összes templomában tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel. Ennek köszönhető, hogy 20 000 zsidót nem deportáltak. Közismert Slachta Margit szerepe az 1941-es Kamanyec- Podolszkij magyar deportálás és az erdélyi zsidóüldözés elleni tiltakozásban is.

A Szlovák Akadémia Történettudományi Intézetének álláspontja szerint Esterházy antiszemita volt. Szerintem nem, de fogadjuk el ezt az állítást. Tekintsük át, hogy nehéz időkben változhatnak e a jelentős személyiségek nézetei. Néhány példa:

-Oskar Schindler, Hitler híve és a náci párt tagja volt. Jó kapcsolatait felhasználva 1200 zsidót mentett meg.

-Bajcsy Zsilinszky Endre a Gömbös féle fajvédő párt egyik vezetője volt. 1942-43-ban, mint parlamenti képviselő követelte, Magyarország lépjen ki a háborúból, vonják vissza a zsidótörvényeket, szűnjön meg a honvédségnél a munkaszolgálat.

-1945 januárjában a budapesti gettó lakóit a nyilas hatalom likvidálni akarta. Szalai Pál rendőrtisztnek a nyilasokat nem sikerült lebeszélni erről tettükről. Ezek után Szalai Pál tájékoztatta Gerhard Schmidthuber Wermacht vezérőrnagyot, Budapest városparancsnokát, aki a nyilasok likvidálási kísérletét meghiúsította, így a gettó lakói megérték a felszabadulást.

Ezek az urak nem voltak filoszemiták, de senkinek sem jutott eszébe, hogy korábbi kijelentéseikért, tetteikért őket felelősségre kellene vonni.

A Történettudományi Intézet állásfoglalása szerint Esterházynak jelentős szerepe volt Csehszlovákia felbomlásában. A tények mást mutatnak. Josef Tiso, 1939. március 13-án Berlinbe repült, hogy kérje és meg is kapta Hitler támogatását abban, hogy létrejöjjön az önálló Szlovákia. A náci Németország megszállta Csehországot és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust. Gróf Esterházy János politikus volt. Egyes kijelentéseit vitathatják, de lázadást, fegyveres felkelést nem szított és nem lépett fel erőszakkal, a hatalommal szemben. A II. világháború után az újra létrejött Csehszlovákia végül mégis Szlovákiára és Csehországra vált szét és ez ma már nem jelent gondot.

A Történettudományi Intézet joggal állította, hogy Esterházy János Csehszlovákia megítélésében tévedett. Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, szemben Horthy Magyarországával.

Részletek ismert személyiségek és üldözöttek véleményéből és nyilatkozataiból:
Varvo Šrobár miniszter véleménye.

Szlovák ellenálló volt, jól emlékezett Esterházy németellenes magatartására. Véleménye a minisztertanácsban így hangzott: “Ha Esterházy Jánost kivégzik, az gyilkosság számba megy; védekezési lehetőség nélkül ítélték halálra, az ellene felhozott vádak hamisak. Azt akarjátok, hogy azt az embert öljék meg, akiről mindnyájan tudjuk, hogy 1942-ben egyedül nem szavazta meg, 63 képviselő közül a zsidótörvényt, és aki cseheket menekített ki Magyarországon keresztül a németek elől? Ez bűn volna.”

Jan Gal Poddumbiersky író Esterházyról.

Esterházy János 1940. május 15-én a parlamentben véleményt mondott az Illavai koncentrációs táborról: “Hihetetlen, hogy ebben az országban, – amelynek feje egy katolikus pap és a kormány elnöke, ugyancsak egy magát mélyen hívőnek valló katolikus, aki gyakran járul az Úr asztalához, – olyan dolgok történnek, amelyekre figyelmeztetni akarok. Tudott, hogy Illaván van egy koncentrációs tábor. …. Nem fogadom el a koncentrációs táborokról szóló törvényt, …. azt lehet bezárni, aki törvényellenes cselekedetet visz végbe, méghozzá úgy, hogy először állítsák bíróság elé, és az bebizonyítja bűnösségét, akkor büntessék meg.” Esterházy beszéde végén mintegy mementóként: “Elmúlt a Bach korszak, elmúlik a Mach korszak. És eljön a krachkorszak.”

Oroszországi Föderáció határozata 1993. január 21.

Az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyessége 1993. január 21-én kelt határozatában Esterházy Jánost, akit 1946-ban a Szovjetunióban 10 évre ítéltek, minden vád alól felmentette és rehabilitálta.

Jan Čarnogurský szlovák igazságügy miniszter. Szlovák Nemzeti Tanács 2001. március 29.

“Esterházy János egykori bírósági ítéletéből egyértelműen látszik, hogy olyan politikai ítélet született, amely objektíve létező tényeket nem vett figyelembe, és ez a jogilag erősen kifogásolható ítélet mind a mai napig érvényben van. ….Ha Szlovákia és a szlovákok etikailag is a jelenlegi európai formákhoz akarnak igazodni, akkor ezt a kérdést nem lehet megkerülni, s az etikai normák szerint kell rendezni.”
Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. Prágai Tükör, 2007.
“Nagy tisztelője vagyok Esterházy János személyének, elsősorban a háború alatti állásfoglalásáért…… segítette a lengyel menekülteket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szlovák parlamentben ő volt az egyedüli, aki az antiszemita törvény ellen szavazott. Az adott időben ez erős jellemet és bátorságot igényelt.”

Veronika Dubnická-Schlesingerova Kész vagyok tanúskodni. Új Szó 1993. június 14.
“Zsidó családból származom. ….. Szüleim 1941-ben megkeresztelkedtek. ….. Nagybátyámék viszont nem keresztelkedtek ki. Ők 1942-ben, a deportálások elől Budapestre menekültek. Anyagilag itt Esterházy János támogatta őket 1944-ig. …. Tulajdonképpen egész családunk Esterházy Jánosnak és családjának köszönheti, hogy túlélhettük azt a borzalmas időszakot. Igazságtalannak tartom, hogy őt, mint háborús bűnöst ítélték el. …. Ha sor kerül a per újratárgyalására, kész vagyok a bíróság előtt is tanúskodni Esterházy János mellett. Szerintem megérdemelné, hogy rehabilitálják.”
Sándor Istvánné Requiem egy igaz emberért.

“1942-ben férjemet megfenyegette egy Hlinka gárdista lépten, nyomon hirdetvén, hogy nem nyugszik addig, amíg férjemet családjával együtt nem deportáltatja valamelyik lengyelországi koncentrációs táborba (én keresztény vagyok). …..Férjem az ügyet említette Bessennyei Györgynek a Magyar Párt ügyvezető igazgatójának. Két nap múlva felhívott Pozsonyból, közölte, szeretne eljönni hozzánk Esterházy Jánossal, aki segíteni akar rajtunk. …. Esterházy János felajánlotta, hogy minden segítséget megad, hogy Magyarországra költözhessünk. Felszámoltunk mindent, az így nyert készpénzt Esterházy János volt olyan kedves és átutaltatta a szlovákiai Nemzeti Bank útján a budapesti Nemzeti Bankhoz a mi nevünkre és megszerezte nekünk a magyarországi tartózkodási engedélyt félévre, amit azután lejáratkor mindig meghosszabbítatott.”

Jan Medved Esterházy nem volt hazaáruló. Új Szó 1995. április 5.
“Mélyen felháborított a hír, annál inkább, mivel személyesen ismertem Esterházy grófot, és több alkalommal volt szerencsém vele és a Magyar Párt vezetőivel találkozni itt Zólyomban. …. Szlovákia szerte, de konkrétan, itt Zólyomban is számos megaláztatásban volt részük a szlovákoknak a cseh hivatalnokok részéről. A bánásmód miatt a szlovákok autonómiát, politikai, gazdasági, illetve kulturális autonómiát kértek – ezt a követelésüket támogatta Esterházy János is. Véleményét nyíltan hangoztatta, nem titkolva persze, hogy az autonóm Szlovákiában nagyobb garanciát remél az itteni magyarok helyzetének javulására is. …. Én akkor és ott nem úgy ismertem meg Esterházy János grófot, mint Szlovákia és a szlovák nép ellenségét, hanem épp ellenkezőleg: úgy akarta a magyarok javát, hogy közben a szlovákoknak se ártson. Mélységesen megdöbbentem mikor tudomásomra jutott, hogy hazaárulóként a pozsonyi bíróság halálra ítélte. Rehabilitálását teljesen jogosnak, sőt nagyon is indokoltnak tartom és őszintén remélem, hogy mielőbb semmisnek nyilvánítják ezt a tragikus és szégyenteljes ítéletet.”

Rujder Irén Fáj a valóság kiforgatása Új Szó 1994. július 22.

“Nagyon elszomorított, ahogy Lahav úr Esterházy Jánosról írt. …. Mindenki tudta, hogy Esterházy zsidó barát, ezért sokszor zsidónak is csúfolták. ….Férjem Rujder Ödön a Koscher Wurstfabrik tulajdonosa volt. Férjem egy napon találkozott az utcán Esterházy Jánossal, aki átjött az utca másik oldaláról, megkérdezte férjemet, miben segíthet. Nem sokkal később egy magyar útlevelet adott a férjemnek a meneküléshez. Esterházy János nem érdemli meg a rágalmakat. …. Nem tudok, még egy személyt megnevezi, aki annyit tett volna a zsidókért, mint ő. Egész családja ismert volt a segítőkészségéről. Nem csak nekünk segített tudom, hogy többeknek adott magyar útlevelet, hogy megmentse őket.”

Wertheimer Ágnes levele Stelczer Elemérhez 1997. szeptember 25.
“…..Most pedig áttérek János (Esterházy) tulajdonképpeni segítségére az én, szüleim, öcsém és a Schlesinger család életének megmentésére. …. 1942. február 13-án Esterházy János telefonált Újlakra a nagynénémhez, hogy azonnal küldjön értem egy kocsit és vigyen magához, mert aznap vagy másnap éjjel összeszedik a zsidó lányokat. El is jött egy lovas kocsis, akivel még aznap Újlakra utaztam, ahol két hónapig bujdostam és onnan áprilisban megint csak Esterházy János segítségével egy éjszaka átszöktem a határon. Valaki átvitt és a magyar oldalon már várt valaki és felvitt Pestre, ahol már szüleim és öcsém vártak, akik egy nappal előttem érkeztek szintén Esterházy János segítségével.”

Moshe Bejszki elnök levele Esterházy-Malfatti Asszonyhoz. A Holocaust Mártírok és Hősök Emlékbizottsága Jeruzsálem, 1994. január 13.

“…. az Ön apja úgy is, mint egy politikai párt vezetője, és mint a szlovákiai parlament tagja megértést mutatott az igazságtalanul üldözött zsidók iránt, és bátran kritizálta a nácik tetteit nyilvánosan is, ami nagyon ritka jelenség volt azokban a napokban. ….Az Ön apjának, Esterházy Jánosnak a neve, bátor helytállása és igazságérzete miatt örökre emlékezetes lesz a szlovák zsidóság és minden zsidó számára.”
Simon Wiesenthal levele. Új Szó, 1993. május 22.

“….Zsidó körökben nagyon sajnálatosnak tartották, hogy a kommunista korszakban semmilyen lépést sem tehettünk védelmében (Esterházy János). …. Most azonban az egykori kommunista országokban teljesen megváltoztak a körülmények, s számos hajdani üldözött óhaja teljesülne, ha az emberi jogok nevében Esterházy Jánosnak megadnák a tiszteletet és hozzájárulnának rehabilitálásához. Számos tanúvallomás áll rendelkezésünkre – feltételezem, hogy ezeket az Esterházy család ügyvédje a perújrafelvételhez és a rehabilitálásához beterjesztette -, s léteznek olyan újságcikkek is, amelyek beszámolnak Esterházy gróf érdemteljes szerepéről, leírják segítőkészségét és a veszélyben lévők védelmében kifejtett átfogó tevékenységét, ugyanakkor igazságtalannak minősítik érthetetlen elítélését. …..Mélyen tisztelt Elnök Úr, remélem, hogy nyilatkozatom, s azon sokaknak a tanúságtétele, akiknek túléléséhez Esterházy János, ez a derék férfiú hozzájárult, segítenek majd jóvátenni egy igazságtalanságot.”

Fábry Zoltán neves író, nyilatkozata a szlovák partizán felkelésről.
“A felkelés ellen a Magyar Hírlap (Esterházy János által irányított újság) egyetlen önálló mondatot sem írt, s egyben az egyetlen lap volt Közép-Európában, amely a felkelésről, mint hadieseményről tájékoztatott, de nem használta a “banditák”, “merénylők” stb. kifejezéseket, melyektől hemzsegett a szlovák és a német sajtó, és melyek használatára feddőn utasította az itteni propagandaminisztérium, a felkelők néma cinkosának nevezvén. Esterházy Holly Jenőn keresztül, aki bizalmasa volt, kapcsolatot épített ki a felkelés besztercebányai központjával is.”
Masaryk-díjra jelölték Esterházy Jánost.

1991-ben, Václav Havel elnök által alapított, Masaryk díjra jelölték Esterházy Jánost. A Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta és a javaslat a második legtöbb szavazatot kapta. A Szlovák Tudományos Akadémia tiltakozására Havel elnök Esterházy Jánost törölte a kitüntetettek névsorából.

Észrevételek a szlovákiai Zsidó Hitközség állásfoglalásához.
Esterházy János a szlovák parlamentben erélyesen tiltakozott a szlovákiai zsidók deportálása ellen. Ezen túlmenően tanuk sora bizonyítja, hogy személyesen mentett zsidókat. A Talmud világosan fogalmaz: “aki egy embert megment, az a világot menti meg”.

A New-York-i Rágalomellenes Liga (ADL, Anti-Defamation League) zsidó szervezet 2011. október 24-én hivatalosan bejelentette, a Bátorság és Szolgálat Díjjal tüntette ki posztumusz Esterházy Jánost. Moshe Bejszki és Simon Wiesenthal állásfoglalása egyértelműen bizonyítja gróf Esterházy János zsidómentő tevékenységét.

Exellenciás Uram!

Ön kijelentette, hogy gróf Esterházy János Hitler és a fasizmus híve volt. A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet véleménye árnyaltabban fogalmaz: “Esterházy nem volt radikális fasiszta, vagy Hitler nemzeti szocializmusának híve, de egészen 1942-ig szóban többször támogatta a náci rendszert és annak más európai államok kárára megvalósított katonai hódításait.”

Mélységesen felháborít, hogy hazánkban és a kelet európai országokban erősödik a szélső jobboldal. Már a parlamentekben is nyíltan rasszista, antiszemita nézeteket hirdetnek. Országaink között sajnos súlyos ellentétek vannak. A közös cél, a demokratikus közélet és együttműködés megvalósítása. Vannak azért biztató jelek. Németország és Franciaország évszázadokon keresztül ellenségként tekintet egymásra, ez a helyzet megváltozott. 1848-49-es magyar szabadságharcot követő osztrák megtorlást megszüntette az 1867-es kiegyezés. A kiegyezést kiváló államférfiak oldották meg. Jó lenne, ha ma is több Deák Ference lenne kelet Európának.

Exellenciás Uram!
Kérem jóindulatát. Mérlegelje leveleimben foglaltakat. Remélem, hogy a tények és tanúk bemutatásával bizonyítottam, hogy Esterházy János rehabilitációja szükséges és elkerülhetetlen.

Budapest, 2011. december 13.

Tisztelettel:

Lebovits Imre