Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
 

Kiegészítő programként Mini izraeli filmhétvégét szerveznek a Kinóban a Szuez Film új bemutatójához, az Ajami című Oscar-jelölt izraeli filmhez kapcsolódóan. A rendezvényre április 2. és 4. között kerül sor a budapesti moziban.

Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.

Jogos lehet a magyar bankok elleni per, amelyet a holokauszt során elvett értékek miatt indítanak Chicagóban, mert a jog szerint a letétbe helyezett értékek iránti igény soha nem évül el – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek.
 

KönyvESTék a Holokauszt Emlékközpontban
 

2010. április 19. hétfő, 18:00 óra

Szombat Szalon / Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
Vendégek:
Heller Ágnes filozófus, Vári György irodalomkritikus

Házigazdák:
a Szombat szerkesztői

Időpont: április … Tovább »

Budapesti városnézés földön és vízen. Egyedülálló élmény, mely a szárazföldön indul, s majd a Dunába csobbanva folytatja útját.

A “Hetek Tanácsában” (a biztonsági kabinetben) – amely Izrael legfelsőbb politikai fóruma – nézetkülönbségek mutatkoznak az Obama amerikai elnök követeléseire adott válasz kérdésében.
 

A jelenlegi közel-keleti békefolyamat teljes kudarcára számít a ma összeült Arab Liga főtitkára. Recep Tayyip Erdogan szerint „őrültség”, hogy Izrael oszthatatlannak tekinti Jeruzsálemet.

Nem tartják meg a vasárnap déli makói Jótékonysági ebédet, amelyet a szervezők eredetileg Urbancsok Zsolt helyi történész-levéltáros A holokauszt gyermekei című könyve támogatására hirdettek a Korona Szállóba.

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Izrael kortárs irodalma, kultúrája, és személy szerint a leghíresebb izraeli író, Amos Oz lesz a díszvendége az idei, XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, amelyet április 22. és 25. között tartanak a budai Millenárison.

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.

Izraelnek joga van építkezni Jeruzsálemben, hiszen “a város nem egy telep” – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, amikor hétfőn felszólalt a legbefolyásosabb Izrael-barát amerikai lobbicsoport, az AIPAC washingtoni tanácskozásán.
 

A kommunikációs bomba akkor robbant, amikor az amerikai alelnök Tel-Avivban tárgyalt. A jeruzsálemi kormány illetékese ugyanis valamiért Joe Biden látogatását tartotta a legalkalmasabb időpontnak arra, hogy bejelentse: Izrael a tervek szerint folytatja 1600 új lakás megépítését Kelet-Jeruzsálemben. Az ügy leginkább arról szól: mi lesz Jeruzsálem jövője?
 

Ariel Saront az izraeli telepes mozgalom keresztapjának szokták tekinteni. Kétségtelen, hogy a volt kormányfőnek az az érve, hogy a megszállt területeken létesített zsidó telepek növelik Izrael biztonságát, jelentősen hozzájárult a program sikeréhez. Daniel Kurtzer, az Egyesült Államok egykori tel-avivi nagykövete a The American Interest Magazine-ban e politika hátterét kísérli meg felvázolni.

„Ne nagyon kérdezgess az ügyben senkit, mert gyanús leszel. Mindenhol betonfalakba fogsz ütközni. Senki nem tud semmit, és ha tudnának is valamit, se fogják elmondani” – mondta a Mandinernek egy kormányzati forrás. Mi mégis elmentünk a falakig, hogy összefoglaljuk, mit is tudhatunk erről a balladai homályba vesző ügyről.