Összesen 60 találat (1 - 20) : Vázsonyi Vilmos.
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) 2025. június 15-én, vasárnap 14.30-17.00 óra között az Örkény Színház előcsarnokában felolvasással emlékezik az elpusztított könyvekre és szerzőikre.
Felolvasnak: Bezerédi Zoltán, Bíró Eszter, Borgula András, Csákányi Eszter, … Tovább »
A cím állít valamit, ami korántsem magától értődő: azt, hogy a kelet-közép-európai kabarét a hagyományos zsidó humor hívta életre. És ez nyilvánul meg a ma is népszerű és jól ismert magyar színpadi szerző, Molnár Ferenc írásaiban.
Tény, hogy Molnár zsidó volt, … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »
Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »
79 éve, 1944. június 16-án, az akkori könyvnapon kezdte meg vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály belügyi államtitkár „ünnepélyes keretek között” a zsidó szerzők könyveinek bezúzását. Az eseményre emlékezve – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében – az akkor bezúzott … Tovább »
A Nemzeti Örökség Intézete Vázsonyi Vilmos egykori igazságügyminiszter születésének 155. évfordulója és síremlékének felújítása alkalmából tartandó megemlékezésére invitált bennünket. Nem hittünk a szemünknek, amikor azt olvastuk a meghívóban, hogy az emlékező imát … Tovább »
Márkus Dezső és az izraelita felekezet törvényesen bevetté nyilvánítása
[…]
A zsidó vallás törvényesen bevetté nyilvánításának előmozdításában a kongresszusi alapon álló zsidóság erőfeszítései is szerepet játszottak. […] Az 1890-es évek elején felgyorsuló … Tovább »
Az első világháborút követően a magyar politikai elit zsidósággal kapcsolatos nemzeti stratégiája megváltozott. Az önmagát a magyar nemzet részeként felfogó neológ elit a dualizmus időszakára aranykorként tekintett. Írásomban azt vizsgálom, hogy a neológ Egyenlőség című lapban, … Tovább »
Az utolsó magyar trónörökös és a zsidóság kapcsolatáról szólva mindenekelőtt meg kell említeni aktív közreműködését az embermentésben, a német megszállás alatt álló Franciaországban. Azok a kalandregénybe illő történetek, melyek során az utolsó magyar trónörökös olykor … Tovább »
Korabeli amerikai újságokat böngészve számos alkalommal találkoztam Vázsonyi Vilmos nevével, amelyet néha Wilhelm máskor William Vazsonyi formában írtak le. Vannay László, a fanatikus magyar antiszemita neve is felbukkan a korabeli amerikai sajtóban, és vele kapcsolatban Henry Ford neve … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Magyarországon eredetileg csak a nemesek párbajozhattak, de a rossz szokások ragadósak: később a polgárság felső rétege is fegyvert ragadhatott, ha úgy vélte, hogy jogtalanul megbántották. Az emancipált zsidóság friss egyenjogúságához a párbajképességet is megkapta.
A magyar nyelvű zsidó sajtó kialakulásakor a sport még a vékony felső rétegek egyfajta szórakozása volt. Miután a zsidóság nem került be ezekbe a körökbe, lapjai nagyon keveset foglalkoztak sporteseményekkel, testedzéssel. (A nyomtatott sajtó többi orgánuma sem! – tehetjük hozzá.) … Tovább »
Az emancipáció hamar fellendítette a zsidó sajtót[1] Magyarországon. A zsidó közönség igényelte, hogy saját lapjai legyenek, de zsidó publicisták nagyon sok más újságba is írtak. A hivatalos zsidó sajtó általában a mindenkori kormánypolitikához igyekezett idomulni. Így volt ez … Tovább »
A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »
Utólag jól látszik, hogy az összeomlás/forradalom előtt álló Magyarország 1918 nyarára–őszére hiszterizált állapotba került. Jászi Oszkár szerint már a cselédlány, a villanyszerelő és a „filozopter” is a küszöbön álló forradalomról beszélt. A hátországi levegő puskaporossá … Tovább »