Életének 73. évében elhunyt Vázsonyi Vilmos művészettörténész – tudatta az MTI-vel barátja, a Párizsban élő Wiener Pál.

A mai zsidó népiség és vallás összefüggéseiről komoly vita bontakozott ki az Élet és Irodalom, illetve a www.zsido.com hasábjain. A különféle álláspontokat erőteljesen színezte a szerzők világnézeti elkötelezettsége, hozzáállása. Novák Attila írására Köves Slomó, a Chabad-EMIH rabbija reagált, majd erre viszontválaszolt „Montefiore” és ismét Novák Attila. A vita lényege akörül forog, hogy a zsidóság mennyiben azonos magával a vallással, illetve milyen egyéb tartalmai vannak, lehetnek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve, időrendben közöljük a vita dokumentumait.
 

KOZMA GYÖRGY
Gam zo letova (Ez is a jóra vezet…)

A jelenleg érvényes 1993. LXXVII. törvény szerint „nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcso­port, amely az állam lakossága köré­ben számszerű kisebbségben … Tovább »

Szántó T. Gábor
Párizsi napló

február 17. szerda
Párizsnak szefárd főrabbija és askenázi érseke van – mondják némi malid­éval. Ha e mondat Pesten megjelenik, a felszisszenőkkel szemben csupán azt tudom felhozni mentségemre, hogy a vicc közszájon forog, másrészt így tartja … Tovább »

„A zsidóság Európában évszázadokon át konzervatív volt”
Vázsonyi Vilmos: Nemzetgyűlési beszéd
Balázs Gábor: Pozitív szabadság a zsidó hagyományban
Tamás Gáspár Miklós: Zsidók, konzervatívok, próféták
Zsidóság és konzervativizmus
Gadó János: Egy kis csetepaté – és … Tovább »

Összeállításunk témájában kerekasztal-beszélgetésre kértük fel Ferenczi László irodalomtörténészt. Kende Péter politológust és Kovács András szociológust. A vitavezető szerepét Gadó János, a Szombat szerkesztője látta el.

Gadó János: Vitánk címét nyilvánvalóan provokatív … Tovább »

Vázsonyi Vilmos Párizsban élő, azonos nevű unokája mellékletünkhöz kapcsolódva az alábbi részletet juttatta el szerkesztőségünkhöz nagy­apja, az egykori igazságügyi miniszter, a beszéd elhangzásakor képviselő 1921. május 21-én elhangzott parlamenti felszólalásából.

„Ám … Tovább »

„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat in­dított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propa­gandát – persze a magyar liberális poli­tikával való szoros … Tovább »

Az 1895. évi XLII. törvénycikk bizto­sította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyako­rolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz kü­lönbséget vallás és vallás között, egy­ház … Tovább »

Az 1895. évi XLII. törvénycikk bizto­sította azt, hogy a törvény szerint egyenrangú zsidó polgárok által gyako­rolt vallás egyenrangú legyen a többi vallással. Látszólag ez a helyzet ma is fennáll, hiszen a törvény nem tesz kü­lönbséget vallás és vallás között, egy­ház … Tovább »

Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán

„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)

Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első parag­rafusa, az azóta recepciós tör­vényként emlegetett … Tovább »

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1

(Vázsonyi Vilmos)

A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.

A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben

,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »

 Lapunk e most induló új rovatában az elmúlt idők zsidó sajtójából talál egy csöppnyi ízelítőt tisztelt olvasónk. Száz évvel, hetvenöt évvel, ötven évvel, huszonöt évvel ezelőtt: négy teljesen különböző korszakba tekintünk vissza, ennek megfelelően négy teljesen különböző … Tovább »

 Szombat Szalon: kerekasztal-beszélgetés a mai magyarországi zsidóságról

Március 19-én, Magyarország német megszállása félévszázados évfordulója alkalmából a szim­bolikus emlékezésen túl, a jelennel akartunk foglalkozni.

A résztvevők a zsidó társadalom és közélet … Tovább »

Nagy kortörténeti érdekességgel bír Szabolcsi Lajos­nak (1890-1943) az Egyenlőség volt tulajdonosának és szerkesztőjének, fia Szabolcsi Miklós professzor bevezetőjével ellátott most megjelent vallomásszerű emléki­rata. Szabolcsi professzor első irodalmi szembenézése édesapja alakjával, … Tovább »

A két világháború közötti Magyarország zsidó szellemi életének nagyjai közül Patai Józsefről szándékozom beszélni;* természetesen nem róla magáról, de nem is irodalmi, kulturális tevékenységéről mint olyanról, hanem arról, amiben ő mindennek célját látta: az ő közéleti … Tovább »

1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese belee­gyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »

A véletlen adta kezembe – antikvárium polcáról emeltem le – a Modern Könyvtár Gömöri Jenő által szerkesztett értékes füzetsorozatának egyik, 1912-ben megjelent példányát, amely a 104-105. számot viseli. Ebben láttak napvilágot a rendkívül termékeny és sokoldalú – de ma már alig-alig … Tovább »

1867-től 1934-ig
„1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilvá­níttatnak.
2. §. Minden ezzel ellenkező tör­vény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.”
Az emancipáció törvénybeiktatá­sa … Tovább »