Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

A nyugat-európai szélsőjobb az elmúlt évtizedekben átalakult. Politikájuk már nem a zsidók, hanem a bevándorlók ellen irányul. Vajon a menekülthullám megváltoztatja a Jobbik stratégiáját is? A nyugat-európai szélsőjobboldali pártokhoz hasonlóan témát váltanak, vagy kitartanak … Tovább »

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

A migránsválság miatt a Hit Gyülekezete végleg szakított a liberális értelmiséggel, a párt egykori képviselője pedig – a keresztény cionizmus jegyében – a Beszélőben vitatkozik egykori társaival.

Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel

A haláltáborokba deportált gyermekekre emlékeztető műalkotást, a 13 évesen Auschwitzba hurcolt Heyman Éva szobrát leplezték le csütörtökön Nagyváradon – tudatta a Maszol.ro portál.

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

Beszélgetés Vári Évával az Aranytó bemutatójáról

Orbán Viktor miniszterelnök nagyrabecsülését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnökének a magyarországi zsidóság segítése érdekében tett erőfeszítéseiért.
A kormányfő szerdán New Yorkban munkareggelin folytatott megbeszélést a szervezet elnökével. … Tovább »

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ATV-ben jelentette be: Schmidt Mária kormánybiztosként felel az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeiért. Kérdés, hogy mi lesz a Schmidt irányításával elindított, de az intézmény körüli viharok miatt megrekedt … Tovább »

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

– mondta Márkus Sándor, a zsidó hitközség elnöke a Szemtől szemben – Képek az elhurcolt szombathelyi zsidóság történetéből című kiállítás megnyitóján.

Az idén 42. alkalommal kezdődő seregszemle az elmúlt években olyan később Oscar-díjas filmek amerikai vagy világpremierjének adott otthont, mint A mások élete, a Gettómilliomos, A király beszéde, a 12 év rabszolgaság vagy legutóbb a Birdman.

Kilencvenéves a nagykőrösi zsidó hitközség zsinagógája. Illusztris vendégekkel méltatták a jubileumot.

Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.

Életének 89. évében elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. A nekrológok udvariasak; „Nehéz években vezette az egyházat”, „szolgálatát nagyrészt a háborgó tengeren ingó hajón teljesítette”. Így van ez rendjén. Tapintatlan lenne felhozni az ügynökvádakat, vagy azon morfondírozni, írt-e jelentéseket Kádár titkosrendőrségének, és ha igen, kikről és mit.

Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.

A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.