Összesen 1,988 találat (941 - 960) a(z) Történelem rovatban.
A zsidóság és a sport viszonyát kezdetben beárnyékolta egy antiszemita sztereotípia. Eszerint a zsidók elpuhult élősködők, akik kupeckedésből és tőzsdei spekulációból gazdagodnak meg, nemhogy sportolni, még dolgozni sem hajlandók. Még hogy zsidó lóra üljön, vagy kardot vegyen … Tovább »
Elbocsájtották a Magyar Zsidó Történeti Intézetből Novák Attilát, az egyik “renitens történészt”, a négyek egyikét, aki nem kívánta véleményezni a Sorsok Háza koncepcióját. Válaszul két másik “renitens” – Konrád Miklós és Paksa Rudolf – felmondott.
Mint a Szombat – és … Tovább »
Korántsem Magyarország az egyetlen ország, ahol a nacionalista politikai elit nem tud megbirkózni a Holokauszt emlékével. Románia, Ukrajna, Litvánia e téren talán még rosszabb helyzetben vannak, mint Magyarország, mert ezekben az országokban egyáltalán nincs állami Holokauszt múzeum.
“Mind a két szülőm gyöngyösi születésű volt, és én nem nagyon tudok náluk visszább menni az időben, mert mi nem sokat beszéltünk az elődökről. Gyöngyösiek voltak mindenképpen, mind a négy nagyszülőm a gyöngyösi zsidó temetőben nyugszik” – fogalmaz az 1956-os Intézetnek … Tovább »
A huszadik-század elején Európa-szerte teret nyerő zsidó sportmozgalom az autokratikus cári Oroszországban csak későn és korlátozott mértékben tudott gyökeret verni. Az 1917-es februári forradalom után azonban a gomba módra szaporodó zsidó társadalmi szervezetek közt csakhamar előkelő … Tovább »
Közel harminc éve a vegyes házasságok és kapcsolatok 52%-os arányát látva egyes zsidó vezetők elítélték az asszimilációt, mint ami „csendesen bevégzi Hitler munkáját”.
Az elmúlt években számos izraeli vezető politikus jelentette ki, hogy az USÁ-ban „második holokauszt” … Tovább »
A Magyar Zsidó Történeti Intézet négy történésze elzárkózott attól, hogy a Sorsok Háza új koncepciójáról véleményt nyilvánítson.
Az EMIH Milton Friedman Egyeteme 2018 novemberében létrehozott Magyar Zsidó Történeti Intézetének igazgatója, Gecsényi Lajos történész … Tovább »
Martin Gilbert brit történész egy egész könyvet szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet negyedik részét közöljük.
Az írás első része itt, második része itt, harmadik része itt olvasható.
Ujváry … Tovább »
Míg Oskar Schindler és Raoul Wallenberg neve közismert, addig José Castellanosról alig tudni valamit, holott zsidók tízezrei köszönhették neki életüket.
José Arturo Castellanos 1893-ban született a közép-amerikai El Salvadorban. Akárcsak édesapja, ő is hivatásos katona lett, … Tovább »
Akik spirituális beszélgetésekkel próbálták átvészelni ez üldöztetéseket.
Mallász Margit (Gitta) 1907-ben született Laibachban (ma Ljubljana). Apja a Monarchia hadseregének tisztje volt. 15 éves korában Gitta Budapestre költözött, ahol többszörös úszóbajnok lett.
Két … Tovább »
A számtalanszor megvitatott téma most azért került elő újra, mert a radikális baloldali demokrata kongresszusi képviselő, a New York-i Alexandria Ocasio-Cortez bombasztikus hasonlattal állt elő (nem először): a mexikói határon az illegális bevándorlók számára épített szállásokat … Tovább »
1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »
A magyar nyelvű zsidó sajtó kialakulásakor a sport még a vékony felső rétegek egyfajta szórakozása volt. Miután a zsidóság nem került be ezekbe a körökbe, lapjai nagyon keveset foglalkoztak sporteseményekkel, testedzéssel. (A nyomtatott sajtó többi orgánuma sem! – tehetjük hozzá.) … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
Rosenkranz György (George, Jorge) 1916–2019
Éppen tíz évvel ezelőtt írtam az ÉS-ben a fogamzásgátló tabletta kifejlesztésének magyar vonatkozásairól, és akkoriban sokat beszélgettem Rosenkranz Gyurival, aki, mint kiderült, nem messze lakott tőlünk. Kaliforniában, Los Altos … Tovább »
Új tudományos kutatóműhely indulna a Mazsihisz égisze alatt.
Furcsa módon a kormánypárti Magyar Hírlap számolt be elsőként a Randolph L. Braham Intézet tervezett megalakulásáról. A Mazsihisz vezetése által elképzelt, még csak víziókban létező intézmény – a Kibicnek … Tovább »
Martin Gilbert[1] brit történész egy egész könyvet[2] szentelt a vészkorszak idején üldözötteket mentő igaz embereknek. Az alábbiakban a Magyarországgal foglalkozó fejezet harmadik részét közöljük.
Az írás első része itt, második része itt olvasható.
Egyes civilek … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
A holokauszt történetének elmondhatósága elsősorban az elmondhatatlanság némaságával tiszteleg a halottak előtt, így a művészet lett hivatott tolmácsaként megjelenni. Mégis, az elmondhatatlanság természetéhez szervesen hozzátartozik az elmondás szükségessége, ezt a szerepet a … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »