Zsidónegyed? – Inkább zsidó atmoszféra

Írta: Sárközi Mátyás - Rovat: Történelem

Napjainkban felújult a tendencia, hogy Budapesten az Erzsébetváros és a Terézváros egy részét ismét zsidónegyedként emlegessék. Valaha volt ilyen.

Sárközi Mátyás (Fotó: Wikipedia)

„A Király utcán végestelen végig” című, 2006-ban megjelent könyvecskémben, amelynek megírására a szülővárosom iránti öröknek mondható, oly sok külföldön töltött évtized után sem halványuló ragaszkodás ihletett, említem, hogy 1874 után ennek az oly tipikusan pesti utcának a tizenhétezer főnyi lakossága átalakult, a németeket felváltották a zsidók. A galíciaiak, ukrajnaiak és morvaországiak beözönlése érdekes színfoltja volt a környék történelmének. De hol van már ez a nagy népességű közösség? Későbbi nemzedékei füstként kiszálltak a náci haláltáborok kéményein, vagy balsorsuk elkerülése végett elmenekültek a világ négy tájára. A zsidónegyed, mint olyan, megszűnt létezni. Tekintettel a romkocsmákban és az éjjeli mulatókban bulizó külföldiekre, mintegy tíz éve inkább a vigalmi- vagy bulinegyed elnevezés vált elfogadottabbá.

Azért írtam meg a könyvet a Király utcáról, mert Krúdy Gyula és Cs. Szabó László egyaránt azt állították, hogy „ez a legpestibb utca”. Próbáltam megállapítani, vajon, így van-e ez korunkban is. Azt már nem tudnám megmondani, melyik ma a legpestibb utca. A Király utcáról szóló könyvem után írtam egy másikat a Várnegyedről (Vérbeli Várbeliek) és felderítő útjaim során megállapíthattam, hogy az ott lakóknak Vár-i öntudatuk van. Vajon, melyik budapesti negyed lakóiról mondható el ugyanez? A Váci utca hosszú éveken át legalább elegáns volt, de végképp tönkretették. Talán terek vannak még, amelyek közül esetleg lehet legpestibbet választani.

Gozsdu-udvar mellett a falon ”Király a legpestibb utca” (tűz)falfestés – Budapest 7. kerület. Király utca kb. 13

Egy település valamelyik része akkor mondható zsidó jellegűnek, ha ott jelentős számban vannak működő zsinagógák, kóser éttermek, húsboltok és akad vallási fürdő, azaz mikve is. Ez Erzsébetvárosban a Dob utca, a Dohány utca, a Kazinczy utcai táját ide sorolja, de úgy hiszem, csak akkor lenne ez vérbeli zsidónegyed, ha csupa kepelés, tógás, szakállas férfi, szolid vallásos egyszerűséggel öltözött zsidó asszony járkálna a környéken. Ez azonban nincs így. Itt van azonban két patinás zsidó templom, a Dohány utcai, amely Európa legnagyobb izraelita imaháza, valamint a Kazinczy utcai ortodox nagyzsinagóga. Nevezetessége a kerületnek a Dohány utcai templom kertjében a holocaust mintegy hatszázezer magyar áldozatának emlékét őrző, Varga Imre szobrászművész által alkotott szomorúfűzfa, melynek fém leveleire harmincezer megölt zsidó neve van egyenként felvésve.

Aki zsidó atmoszférára vágyik, s a magyar-zsidó gasztronómia finomságainak élvezetére, az betérhet többek közt a Carmel vagy Tel Aviv kávézóba, a Dob utcai Macesz Bisztróba, ahol aszaltszilva öntetes flódni vagy maceszgombócos húsleves várja, esetleg a Macesz huszár étterembe, zsidótojást vagy töltött libanyakat enni.

Az erzsébetvárosi zsinagógák, keleties építészeti stílusukkal, mindenképp műemléki védettséget kell, hogy élvezzenek, de ezen túlmenően, kerületi szinten minden olyan változás engedélyezését el kellene kerülni, ami elvesz abból, hogy tradíciói révén egyedi, érdekes és hangulatos maradjon ez a városnegyed.

támogatás
Pop up banner

Címkék:2020-10, Király utca

[popup][/popup]