Összesen 1,868 találat (1581 - 1600) a(z) Történelem rovatban.
(Róbert László: Zsidónak születni. T-Twins Kiadó, 1994, 184 oldal, ára 297 Ft)
Róbert László, az ismert újságíró nagyon jó kis könyvet írt. A címe nem az, mint ennek a kis ismertetésnek, hanem: Zsidónak születni. Mégis arról szól, hogy akit a zsidóság közé pottyantott … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)
A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a zsidó … Tovább »
Egyenlőség, 1896. április 10.
Védekezzünk!
Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben látunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk épségét, … Tovább »
Egyenlőség, 1896. március 6.
Nem kérünk az új hazából
Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára
Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megjelent s különösen zsidó … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »
Jeles folyóiratuk 1995/10. száma a hamburgi Der Spiegel nyomán cikket közölt a volt NDK politikai rendőrségének a zsidósággal kapcsolatos tevékenységéről, illetve a nyugat-németországi antiszemita megnyilvánulások körüli provokatív szerepéről. A cikk (már a címével is) … Tovább »
Egyenlőség, 1896. február 4.
A keresztény felebaráti szeretet
Ösmeretes Schlauch bíborosnak az a beszéde, melyet a budapesti poliklinika jubileumának alkalmából mondott és amelyben a keresztény felebaráti szeretet részére reklamálta ezt a humanitárius intézményt. Hogy kik … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet feladata, hogy napjainkban is felkutassa azokat a keresztényeket, akik a vészkorszak idején a nácik megszállta országokban – legtöbbször saját életük kockáztatásával – zsidókat mentettek meg a haláltól. Ezek a nők és férfiak kapják a talmudi mondat … Tovább »
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet feladata, hogy napjainkban is felkutassa azokat a keresztényeket, akik a vészkorszak idején a nácik megszállta országokban – legtöbbször saját életük kockáztatásával – zsidókat mentettek meg a haláltól. Ezek a nők és férfiak kapják a talmudi mondat … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1896
Felhívás a hazai zsidósághoz
A magyar zsidóság ama nagy történeti jelentőségű eseményt, mely ősi vallásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész kötelességtudással fogadta…
Ily … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »
Száz év múltán egy törvényre emlékezünk, ám általa arra is, hogy itt, Magyarországon a progresszió igenis győzedelmeskedni tudott: a liberális demokráciának komoly erői voltak, voltak és vannak nemes hagyományai – minden ellenkező híreszteléssel szemben. A progresszív gondolkodás … Tovább »
(Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben, az V. szegedi csendőrkerületben. Cserépfalvi kiadása, 1995, 221 oldal, 475 Ft)
Soha el nem felejteni, semmit meg nem bocsátani – vallom, ugyanakkor egyetértek azokkal, akik szerint 51 év után már csak új tényeket feltáró visszaemlékezések és … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1895
A zsidók a büntető statisztikában
A németek az antiszemitizmust is nemzeti jellemvonásuknak megfelelően tudományosan és alaposan űzik… Éne pedig legmegfelelőbb a büntető statisztika. Egy kis ügyességgel itt az adatokat úgy lehet csoportosítani, … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)