Összesen 1,869 találat (1541 - 1560) a(z) Történelem rovatban.
– A múltkorjában elmeséltem Önnek a telefonon egy Örkény történetet. Fegyveresek állítanak be valakihez, elviszik egy házba, odaállítják az udvar közepébe, bekötik a szemét és ráfogják a fegyvert. Odarohan valaki és azt mondja: „Elnézést, tévedés, a Kossuth díjakat … Tovább »
Salom, Uganda!
A bozótos pusztaság közepén egy zsidó hitre tért törzsi vezető közösséget alapított a XX. század elején. A néhány száz fős közösség a mai napig küzd, hogy életben tartsa hitét.
A keréknyomokkal szabdalt, vörös agyagos barázdák mentén férfiak igyekeznek … Tovább »
Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál
Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »
HELLER ÁGNES
Néhány gondolat a holokauszttraumáról
A”trauma” fogalma a baleseti sebészet köréből került a pszichológiai szótárba, elsősorban Freud, majd Lacan jóvoltából, akik számos neurotikus szimptóma együttest visszavezettek egy korábbi és lényegében gyógyíthatatlan, … Tovább »
A kommunizmus áldozatainak emlékére
Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Áldozat és áldozat között nincsen különbség: a totalitárius rendszer törvénytelenül kivégzettjei, bebörtönzöttei mindegyikének kijár az emlékezés és a gyász, miként a vészkorszak áldozatainak … Tovább »
Ortodox tanító az állambiztonság fogságában
A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően meghatározó családból származott.1 Nagyapja, Groszberg Lipót alapította az … Tovább »
„Apámat elhurcolták azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…”
Domonkos Istvánnal beszélget Várnai Pál
1952 őszén megkezdődött Leningrádban az ún. „cionista orvosper”. A szovjet vezetőkről gondoskodó zsidó orvosokat azzal vádolták, hogy az amerikai hírszolgálat … Tovább »
Bár a pozsonyi zsidók létszáma a középkortól rendszeresen ismétlődő kiűzetések és az ezeket makacsul követő újabb letelepedések miatt gyakran változott, hitközségük mindig a legfontosabbak közé tartozott. A mohácsi vész után, majd a harmincéves háború idején a zsidó … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
Vázsonyi Vilmos Párizsban élő, azonos nevű unokája mellékletünkhöz kapcsolódva az alábbi részletet juttatta el szerkesztőségünkhöz nagyapja, az egykori igazságügyi miniszter, a beszéd elhangzásakor képviselő 1921. május 21-én elhangzott parlamenti felszólalásából.
„Ám … Tovább »
A Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány arra kért: szóljak egy előadáson az 1944-es cionista ellenállásról. Vámos György kollégámmal ugyanis 1988-1989-ben riportkönyvet írtunk „Tépd le a sárga csillagot” címmel, amelyben közreadtuk a Sómér Hácáir tucatnál több harcosának … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
Az 1695-ben megjelent Amszterdami Haggádához egy kihajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvonalát és Izrael országát ábrázolja. Mégsem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március
A galgóczi izr. hitk. népiskola története és 1895-96. tanévi értesítője. Írta Weisz Miksa igazgató…
Talmudthorája Galgócznak 68 év óta van, mely intézetnek Eisler József vetette meg alapját 400 forinttal.
Az 1858/59. évben … Tovább »
Az évek múlásával hamis legendák is születnek, elhiszik azokat és terjesztik. A Tények és tanúk című sorozatban jelent meg az a kötet, amelyben az 1944-ben történtekre emlékezik vissza egy újságírónő. Ligeti Ernő kolozsvári újságíróról és családjáról ezt írja: … Tovább »
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március 1.
Egy kis statisztika
Hazánk közoktatásügyének állapotáról számol be a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek az Országgyűlés elé terjesztett huszonötödik jelentése. E terjedelmes műben megtaláljuk a zsidó közoktatásügyre … Tovább »
Akédat Jichak
Bacher Vilmos, a Biblia és a rabbinikus Biblia-magyarázat tudósa, akinek ma emlékezünk meg a 83. Jahrzeit-jéről, halálának 83. évfordulójáról, a rabbinikus irodalom kutatásának egyik ágában tökéleteset alkotott. Részletekbe menően feldolgozta az i. sz. I-V. századi … Tovább »
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kuratóriuma az 1996. évi
Bacher Vilmos-emlékérem kitüntetést Vermes Géza professor emeritusnak (Oxford) ítélte
Vermes Géza Makón született, 1924. június 22-én. Édesapja, Vermes Ernő, évtizedeken át újságíró, lapszerkesztő volt: … Tovább »