Fidel Castro és a zsidók 

Írta: Szombat - Rovat: Politika, Történelem

Fidel Castro nem volt antiszemita, de szélsőbaloldali politikushoz illően Izraellel szemben ellenséges politikát folytatott. Ez alól csak elnöki működésének kezdeti esztendei jelentenek kivételt, amikor még nem tanult bele a “haladó” világban kötelező anticionizmusba.

Jiszrael Meir Lau izraeli askenáz főrabbi 1994-ben járt Kubában, s ajándékozta meg Castrót egy ezüstberakású sófárral

 

A 90 évesen elhunyt Fidel Castro pályája nagyobb részében nyíltan hirdette Izrael iránti gyűlöletét. Az 1959. évi hatalomátvételt követően több mint fél évszázadon át az el nem kötelezett államok egyik vezetőjének számított; ezek Izrael elszigetelésére és megbélyegzésére törekedtek a nemzetközi arénán belül.

Ugyanakkor Castro bizonyos lépéseket tett Kuba maroknyi zsidó közösségének védelmében.

 

Néhány meglepő adat

15,000

hozzávetőleges száma azoknak a zsidóknak, akiket hazahívtak, miután Fidel Castro csapatai 1959-ben megdöntötték Fulgencio Batista katonai diktatúráját.

1,400

a becslések szerint jelenleg az országban élő zsidók száma.

0

– ennyi fegyvert adott el Izrael Kubának, miután 1959-ben, Castro Izraelbe küldte José Ramón Fernándezt (a későbbi alelnököt), hogy a Zsidó Állam által történő fegyverszállításról tárgyaljon. Ez visszautasításra talált, a következő tíz évben a szigetországba küldött izraeli szakemberek viszont komoly segítséget nyújtottak a citrusfélék termesztésének fejlesztésében.

Fidel Castro és Ezer Weizman izraeli köztársasági elnök 1994-ben Dél-Afrikában, Nelson Mandela elnöki beiktatásán.

3

napos hivatalos gyászt hirdettek Kubában 1963-ban Jichák Ben Cví izraeli elnök halálát követően. Amikor Ahmed Ben Bella algériai miniszterelnök figyelmeztetett, hogy „annak, aki így fejezi ki tiszteletét egy halott izraeli iránt, nincs joga arab földre lépni”, Castro lemondta algériai látogatását.

2

állam volt a szovjet blokkon belül, amely nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel az 1967. évi hatnapos háborút követően: Kuba és Románia. (Fidel Castro ellenállt a diplomáciai nyomásnak, mert álláspontja szerint csak olyan államokkal szakítja meg a kapcsolatokat, amelyek közvetlenül fenyegetik országát.)

2

latin-amerikai ország: Kuba és Nicaragua vette föl a teljes körű diplomáciai kapcsolatot a Palesztin Felszabadítási Szervezettel (PFSZ) 1967-ig. Fidel Castro a PFSZ által Izrael és zsidók ellen elkövetett terrorista cselekményeinek lelkes támogatója volt. Kubaiak részt vettek a terroristák jordániai kiképzésében, és ilyen kiképzőtáborok működtek Kubában is.

Kubai nők egy csoportja izraeli látogatáson

13

éven át a zsidó származású Dr. Ricardo Subirana Y Lobo képviselte Kubát nagykövetként Izraelben, egészen 1973-ig, amikor hirtelen visszahívták. Dr. Lobo azt nyilatkozta a sajtónak: „Semmilyen előzetes jelzést nem kaptam Havannából. A két ország között mindig jók voltak a kapcsolatok.”

43

éve nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok Izrael és Kuba között.

16

éven keresztül volt érvényben az ENSZ határozat, amely a cionizmust a rasszizmus egyik formájával azonosította, megbélyegezve ezzel a zsidó államot. Kuba egyike volt a határozat kezdeményezőinek 1975-ben. Fidel Castro tiltakozott a visszavonás ellen 1991-ben, és Kuba azon 25 ország közé tartozott, amelyek a helytelen és káros döntéshez ragaszkodtak; 111 állam ENSZ képviselője szavazott a semmisnek nyilvánításra.

1

kóser mészárszék működik Kubában. Hatalomra kerülése után Fidel Castro brutálisan elnyomta a magánvállalkozást, mégis van kivétel: egy kóser húsbolt működését engedélyezte Havannában. Hivatalosan nem létezik kóser igazolás Kubában, és engedélyt kiadó rabbi sincs. A csöpp zsidó közösség vezetője viszi az üzletet: maga tenyésztette jószágokat vág le, és a húst a főváros három zsinagógája között osztja el, ahol a zsidók ingyenes konyhát tartanak fenn.

5

évet töltött kubai börtönben Alan Gross az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) munkatársa. „Bűne” az volt, hogy a zsidó közösség számára a központi kormányzat engedélye nélkül létesített internetes kapcsolatot. Grosst 2009-ben tartóztatták le, azt követő évben, hogy Fidel Castro átengedte az ország elnökségét öccsének, Raúlnak, de politikai befolyása köztudottan megmaradt. A börtönben megbetegedett Gross végül 2014-ben a két ország közötti fogolycsere keretében került szabadlábra három, még 2001-ben az Egyesült Államokba küldött kubai kémért cserébe.

Az aish.com cikkét Bassa László fordította

 

támogatás
Pop up banner1
[popup][/popup]