Összesen 2,156 találat (1621 - 1640) a(z) Történelem rovatban.
Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.
Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
Władysław Bartoszewski 1922–2015
A három Gábor lány csodaszép volt. Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.
A napokban zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az Izraeli Nagykövetség programja Theodor Herzl, a zsidó állam megálmodója személye köré épül. A Spinoza színház Herzl előadása, Shlomo Avineri Herzl-monográfiájának bemutatója mellett kiállítás is fogadja a látogatót. Az alábbiakban Schweitzer Gábor jogtörténész megnyitón elhangzott előadását közöljük.
A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.
Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.
A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.
…az olasz zsidók számára.
Lázár György “Olivetti-a szocialista nagyiparos” című írásában meglepő mondat szerepel: “Pedig Olaszországban az antiszemitizmus szinte ismeretlen volt, békében élt a kicsiny zsidó közösség.”
Ez az állítás meglepő, mert a gettó (ghetto) maga … Tovább »
Magyarország és a zsidó közösség sorsa összefonódik – fogalmazott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világ Kongresszus elnöke vasárnap délután az idén tizenharmadik alkalommal megrendezett Élet menetén. Az alábbiakban az eseményen elhangzott beszédet közöljük.
Mint büszke … Tovább »
” A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”
A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.
A Jad Vasém intézet számos képet őriz, amelyeken a széder estét ünneplő zsidókat láthatunk – a náci megszállás árnyékában.
„Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak” – idézte a zsoltár szavait e cikk szerzője nyáron, amikor rabbivá avatták Budapesten, a Rabbiképző Intézetben.
Tisztesség és idealizmus
Közösségi dokumentumfilm, rendezte: Spitzer Barbara (a Glaser Jakab Alapítvány produkciója).
Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.
Elveszett jiddis kéziratok ezrei kerültek elő
“…jó, minden jó, és csak jó és jóindulat…”