Összesen 1,867 találat (1661 - 1680) a(z) Történelem rovatban.
(Egy orvos élete)
GB. 1912-ben született a vidéki nagyváros, N. melletti faluban, J.-ben.
Szülei vallásos ortodox zsidók, apja falusi kocsmáros, a falusi zsidók évszázadok óta tipikus életét élte. Szigorúan betartotta az ünnepeket, minden nap templomba járt, szombati … Tovább »
A vidéki zsidóság gettósítása előtt egy héttel a németek arra utasították a Budapesti Zsidó Tanácsot, hogy azonnali hatállyal részletes adatokat szolgáltasson a hitközségekről. A Zsidó Tanács azonnal továbbította az utasítást a hitközségeknek, azzal a meghagyással, hogy „felsőbb … Tovább »
Il Duce’s Other Woman címmel jelent meg Philip Cannistraro és i lirian R. Sullivan életrajza Margherita Sarfattiról, a diktátor zsidó szerelőjéről. A könyvről Dan V. Serge, a Haifa Egyelem nyugalmazott professzora írt a közelmúltban recenziót a The Jerusalem Report hasábjain. Ezt közöljük … Tovább »
Scheiber Sándor: Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1847-1992. A szerző hagyatékából sajtó alá rendezte Scheiberné Bernáth Lívia és Barabás Györgyi, Budapest 1993, 417 oldal).
Valójában fáradságot, időt és anyagiakat sem kímélve jelentette meg a … Tovább »
Magyarország megszállása után a németek az Országos Rabbiképző Intézetet „kisegítő toloncházzá” alakították át, ott gyűjtötték össze deportálás előtt a legvagyonosabbakat, az újságírókat és ügyvédeket, különféle vallású németellenes politikusokat. Az intézet … Tovább »
A munkaszolgálatosok történetének két, viszonylag kellően feltárt és ismert, szomorú és tragikus korszaka volt. Az első periódusba az 1942 nyarán behívott – többnyire SAS behívóval – és a második magyar hadseregbe beosztott, Ukrajnába hurcolt mintegy 50 000 zsidó munkaszolgálatos … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
Erdély ékszerdoboza volt egykoron Marosvásárhely, ahol egyetértésben, egymás megbecsülésében éltek magyarok, románok, szászok, zsidók és más népek az évszázadok során, amíg végig nem taposott ezen a vidéken is a gonoszság buldózere.
Irodájában beszélgetünk Sauber … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
Budapest XVII. kerület: Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoskert. Három zsidó temető és három zsinagóga maradt az itt élt közösségekre emlékeztetve.
Rákoshegyen a Paraj utca 6. szám alatt álló zsinagóga épülete 1928-30 körül épült. A II. … Tovább »
4 50 éve, 1944-ben e napon utasította a belügyminisztérium a zsidókkal kapcsolatos német és magyar intézkedések végrehajtására létrehozott Zsidó Tanácsot, hogy másnap 16 óráig a keresztény kibombázottak részére 500 lakást ürítsen ki, és a lakáskulcsot a budapesti lakáshivatalban … Tovább »
A bécsi döntések után megnagyobbodott Magyarországon 1939-ben 825 000 zsidó élt
MUNKASZOLGÁLAT (1939 júliusától 1945 májusáig)
Ukrajnába vittek (1941 júliusától folyamatosan)
50 000 férfit elpusztult 43 000
Borban, hátországban,
Németországban elpusztult 10 000
KAMENYEC-PODOLSZK
(1941. … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
…Amikor erőt vettem magamon, elmentem a nagyváradi családi házhoz. A síri hangulatot idéző, tragikus módon elhagyott lakásban családi fényképekre bukkantam, amelyeket egy derék család őrzött meg számomra, gondos jóanyám kérő-esedező soraival: Jóemberek, arra kérjük Önöket, … Tovább »
A magyarországi származású Randolph L. Braham professzornak 1981-ben megjelent The Politics of Genocide. The Holocaust in Hungary (magyarul A magyar holocaust. Gondolat, Budapest – Blaubum International Incooporation, Wilmington, 1988) első kiadását mindenütt úgy fogadták, mint a magyar zsidóságnak … Tovább »
(Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-44. Primor Kiadó, 289. oldal, 380,-Ft.)
A könyvet egy rossz hírű üzlet kirakatában láttam meg a Szittyakürt, a Hunnia és hasonló elvtársaik társaságában, ezért gyanakodva vettem kezembe: honnan ez a hirtelen jött együttérzés a Soa … Tovább »
Christian Boltanski installációi
Életrajzként minden lexikon közli a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészéről, hogy 1944-ben született Párizsban és ott él ma is. Kiállításai voltak Bécsben, Montrealban, Chicagóban, New Yorkban, Los Angelesben, Torontóban, Madridban, … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »