Szemző Tibor Kafka univerzuma hanglemezen.

 „Senki sem jut itt keresztül, hát még egy halott üzenetével.” (Kafka)
Szemző Tibor sokoldalú kortárs művész, jelentős zeneszerző. Médiaművész, filmrendező és performer. Készít installációkat, filmeket. Önálló zenedarabok … Tovább »

A jeles filmrendezőt köszöntjük egy korábbi interjúnkkal.

Berkovits György Artisjus-díjas esszékötete, a Magyar látvány monumentális esszékolosszus. Apokaliptikus revelációival szuverén mű. Jól szerkesztett, hat részből álló értekező prózaciklusai műfajok, témák és hangulatok elegye.

Az esszéíráshoz elengedhetetlen az irónia, … Tovább »

Lehet-e mindig a szeretet a válasz a körülöttünk tomboló gyűlöletre?

Egy történelmi eseménynek, eseménysorozatnak vannak jelentős és kevésbé jelentős szereplői. Az előbbiek szobormodellek lesznek, az utóbbiaknak még emléktáblájuk sincs sehol. (Persze még lehet.)

Ez utóbbi csoportba tartozik 1956 egyik többé-kevésbé elfeledett szereplője, … Tovább »

David Grossman nyerte a 2018. évi irodalmi Izrael-díjat. Grossman egyike „az izraeli irodalom legmegindítóbb, legmélyrehatóbb és legbefolyásosabb hangjainak” – hangoztatta Naftali Bennett, izraeli oktatási miniszter, aki Grossmanhoz képest az izraeli politikai paletta másik szélén … Tovább »

A Babiloni álmodozók hősei, az izraeli periférián küszködő orosz (anyanyelvű) break táncos fiúk.

Az Izraelben, 1981-ben született Ofir Raul Graizer évek óta él Berlinben. Karlovy Vary tavalyi fesztiválján mutatta be első játékfilmjét, A cukrászt, mely Berlinben és Jeruzsálemben, két kulturálisan eltérő világban játszódik, és immár Budapesten is vetítik.

Túlontúl elmerülni … Tovább »

A Grammy-díjas új szupersztár fülöp-szigeteki, Puerto Rico-i és magyar zsidó felmenőkkel rendelkezik. 

Stark Andrással az 1970-es évek végén ismerkedtem meg, Egerben, egy „pszichoterápiás hétvége” nevű rendezvényen. Vacsora után, borozgatás közben a zsidóságunkról kezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy mindketten ún. „másodgenerációsok” vagyunk, azaz merő véletlenségből életben maradt holokauszt-túlélők gyermekei.

Kedves Andris! Ezt kikérem magamnak! Sztálin szokott 70 éves lenni, nem Te. (Vagy én!)

Akkor most, hogy is van ez? A 70-es troli Rólad van elnevezve? Az, amiről Apád, a Pista bácsi (aki teljes egészében „kitalált” Téged) olyan szép novellát írt „Trolikerék” címmel! Amelyiknek … Tovább »

Magánkiadásban jelent meg Ungár Kati Mozaikok című családtörténeti gyűjteménye, mely időben és térben is szerteágazó rokoni szálak után kutat. A háború utáni kilátástalanság helyén mára a vállalt zsidó identitás öröme tárul elénk a könyvből, melyet Budapest és Sopron … Tovább »

Interjú Korcsolán Orsolya hegedűművésszel.

Mire emlékszik egy nyolc és fél éves gyerek? Szinte semmire. De csodálatos módon évekig ebből a „szinte semmiből” táplálkoztam. Egyetlen nap sem múlt el, hogy ne gondoltam volna haza. Új hazámban, Izraelben harminc könyvet írtam, s közvetlenül vagy közvetve mindegyikhez gyermekkorom falujából merítettem, amelynek neve csak a helyi térképen található meg. Az a „szinte semmi” olyan forrás, amelyből csak merítettem, merítettem, és szemmel láthatóan kimeríthetetlen. […] Ki gondolta volna, hogy ebben a faluban egy szombati napon, a mi sábbátunk idején, hatvankét emberi lény, főleg nők és gyermekek esnek majd vasvillák és konyhakések áldozatául, és hogy nekem, mivel egy hátsó szobában voltam, sikerül majd kimenekülnöm a búzaföldre, és elbújnom.*

A 85 évesen elhunyt író Bukovina szülötte volt, mely megannyi nagy zsidó írót adott a világnak. A diaszpóra izraeli írója maradt, az utolsó zsidó író, ahogy nevezte önmagát.

1941-ben kilenc éves volt, amikor a romániai hadsereg visszafoglalta szülővárosát egy éves szovjet … Tovább »

Egy minusz pont az Izrael-ellenes bojkott mozgalomnak.

“De hiába minden óvintézkedés, minden „nicht vor dem Kind” és minden suttogás, néhány év alatt összerakott magának egy mozaikot arról, hogy születése előtt nem sokkal volt egy háború.”

A gyerekkora első évei valamilyen megmagyarázhatatlan fojtottságban, titkolózásokban, … Tovább »

Ezt a tíz cikkünket olvasták a legtöbben 2017-ben.

Közel száz év után újra olvashatjuk J. L. Peretz, a jiddis irodalom óriásának írásait

„Volt néhány pillanat, amikor tényleg éreztem őt… nem mint anyát, hanem mint emberi lényt. Olyan emberi lényt, aki itt volt a világban.”

David Grossman baloldali, békepárti izraeli író új regénye, az Egy ló besétál a bárba nyugtalanító emlékezés-monológ. Nem kis érzelmi … Tovább »