‘Kultúra-Művészetek’ rovat archívum
Összesen 3,055 találat (2681 - 2700) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
A kinyilatkoztatás megszólítottjai
(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)
A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »
Jaki – Eszter könyve – és a FA
1965 NYÁRUTÓJÁN ÁTMENTÜNK a Rottenbiller utcába. Szüleim mondták, hogy Jakit búcsúztatjuk, Amerikába megy, kivándorol. Ott ültünk, a felnőttek beszélgettek, én 16 éves voltam, és Amerika akkor még messzebb volt, mint ma. Mikor fölálltunk, hogy végleg búcsút vegyünk tőle, zavaromban … Tovább »
Az Adorno – franciául és héberül
AZ 1990-BEN MEGJELENT Zsidó versek után, 1992-ben látott napvilágot Mezei András ADORNO című verseskötete, melyet a holocaust ötvenedik évfordulójára, bővített második kiadásban újra megjelentetett a Belvárosi (Budapest City) Könyvkiadó. Idén ősszel az In Fine francia kiadó közreműködésével, … Tovább »
„A fészkébe piszkító”
Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben
IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi ínyenc, mondom inkább őket a helyhez illően Feinschmeckernek… Akiért eljöttek, az Izraelben született Rafael Seligmann. Szülei … Tovább »
Idomítás
„Jonathan, a jövő héten születésnapi bulit csinálunk az unokatestvéremnek és meg akartam kérdezni tőled, hogy nincs-e kedved eljönni.”
„Naná, ha téged láthatlak.”
„Ezt hogy érted?”
Ne csinálj úgy, mintha hülyébb lennél, mint amilyen vagy. „Nos igen, az utolsó … Tovább »
Versek
Az almában, odabenn
Eljössz hozzám az alma belsejébe.
Együtt halljuk a kést,
ahogy körbejár hámozni,
körbe, óvatosan: maradjon egyben a héj.
Beszélsz hozzám, a hangod meghitt nekem,
mert kemény fájdalom van benne
– mint a csurgatott mézben is
ott a lépes méz … Tovább »
A megalázás és a megaláztatás regénye
(Fenákel Judit: Levélária. Ab Ovo Kiadó 1993. 198 oldal, 333 forint)
De ugyan mi más lehetne, ha az író realista, és története a 20. század közepének negyven-ötven éve alatt játszódik? Még ha egyik főhőse nem is volna zsidó, a másik pedig nagypolgári származású, és a harmadik … Tovább »
Törésvonalak
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
Az utolsó jelentés
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Egy közös zsidó motívum Franz Kafka és Arnold Schönberg művészetében
Lődi Tamásnak
E CÍMET OLVASVA BIZONYARA SOKAKBAN fogalmazódik meg a kérdés: van-e objektív alapja két, jelrendszerében gyökeresen különböző művészeti ág – az irodalom és a zene – tartalmi szempontok szerint történő összevetésének, bizonyos azonosnak vélt motívumok kimutatásának? … Tovább »
Valódi kudarcból hamis győzelemre
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
Kafka prágai német világa
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
„Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet” – avagy Kafka nyomában
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
JÓZSEF
Késik az eső
előre küldi a szelet
fáraóhangyák gyülekeznek
Kilábalok a hallgatásból
a hegyi utat verssel rövidítem meg
Siralmas az ha a bölcsek válaszolnak
Kabátom csuklya-piramisába temetkezve
szívem fölött imádkozó kenyér
ÉJSZAKA
A hidat az éjszaka … Tovább »
Shalom a sztár – Prágában
Egy csehországi rockegyüttes karrierje
AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, … Tovább »
A válasz bizonytalan
A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »
Átkozottul sok szenvedés
(Isaac Bashevis Singer: A mezők királya. Európa Könyvkiadó, 1994, 245 oldal, 360 forint)
Singer minden könyve ugyanarról szól: a szerelemről. Nem a mindent elsöprő, nagy szerelemről, hanem sok-sok szerelemről, mégsem párhuzamos párkapcsolatokról, netalán azok kereszteződéséről … Tovább »
Mindennapi abszurdok
(Spiró György: T-boy (rémnovellák) AbOvo Kiadó, 1994., 172 oldal, 380forint.)
Huszonhét tömören szerkesztett „rémnovella” tölti meg Spiró György új kötetét. Hajmeresztőén lehetséges, sőt valószínű történetek – némi fikcióval, nem sokkal, megtoldva. Csatlakoznak ahhoz … Tovább »
Az Ének ideje…
(Országos Rabbiképző Intézet Goldmark kórusa: Eljött az ének ideje. Preludic Kft. 1993.)
A bibliai idézetet az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark Kórusa által megjelentetett compact disc borítóján olvashatjuk. A hasonló című és tartalmú műsoros kazetta már egy éve kapható, … Tovább »

