A méhek körülépítik a vörös májat,

A hangyák körülépítik a fekete csontot,

Kezdődik a selymek szétszakítása, taposása,

Kezdődik az üveg, fa, vörösréz, nikkel, ezüst, gipszhabarék,

Bádoglemez, húr, trombita, falevél, golyó, kristály, törése-zúzása,

Pukk! … Tovább »

VERSEK 1944-1992

A belső alak

(Mándy Stefánia: Az ellopott történelem Versek 1944-1992. Typotex Kiadó, Lélegzet Könyvek, 1992. 167 oldal, 120 forint.)

Megjelent Mándy Stefánia verseskötete. Már régóta vártunk erre, mert ismertük folyóiratokban itt-ott közzétett vagy kéziratban … Tovább »

Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil

Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »

MÁNDY STEFÁNIA VERSEI
egy ág igen de nővért mennyi éve

a sok levél zöld zöld feltámadásra

kihívhat bárkit én te – s ők hitetlen

felismerszik-e egy a tömkelegben?

a törzsön ág s még van elágazása

aztán a folytatás: az őskert

bízva másra

egy pillanat … Tovább »

(Sándor Tibor: Őrségváltás. Magyar Filminlézet, 1992. 199 oldal, 120 forint.)

E kötetben dokumentumok és tanulmányok kaptak helyet a harmincas-negyvenes évek magyar filmgyártásáról. Olyan játékfilmekről szólnak, melyek annakidején a szélsőjobboldal politikai céljait kívánták … Tovább »

 (Gian Franco Svidercoschi: Levél egy zsidó barátomhoz. Aura Kiadó, 1993. Fordította: Fekete István. 126 oldal, 330 forint.)

A történet valóságos. A Krakkótól hatvan kilométerre fekvő kisvárosban, Wadowicében már az első elemitől kezdve a legjobb baráttá lett két fiú, s azok … Tovább »

(Székely Magda: Összegyűjtött versek. Belvárosi Könyvkiadó, 1992, 156 oldal, ár nélkül.)

„Zuhanás, miben szállni kell

sebesség és égtájak nélkül.”

(Pilinszky János)

Minden párhuzam erőszakolt, ezért néha csak érintem Székely Magda és Pilinszky János távoli, … Tovább »

Monodráma?

Mi sem látszik időszerűbbnek, amikor Kelet-Európa legújabb poklait kényszerűen minden vacsorához feltálalja az elektronika, mintsem a megsemmisítő táborok valamelyik máig túlélőjét meghallgatni. Azt hihetnénk hittük ’89 után, még a délszláv és karabahi háborúk, … Tovább »

Ismét tanúi lehetünk a művészet időn és téren át gyűrűző megtermékenyítő hatásának. A Szombat 1992. szeptemberi számában bemutattuk az Ámos Imre 1940-ben megjelent 14 eredeti metszetét. A reprodukciók felkeltették Kass János grafikusművész érdeklődését, aki rézkarc-sorozatot … Tovább »

Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor

– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »

A régi költők!

Ők még csókoltak

aranyos kulacsocskát!

És becéztek cicit!

Ajakat!

Trilláztak Lillát!

Olyik libasültbe,

olyik fűbe harapott!

Előre Péterek!

Előre Kántorok!

A régi költők!

Olyanok voltak tök,

mint a mai költők!

Papírra írtak … Tovább »

Egyik dédnagyapám

Mint egy régi szakállas ágyú,

melynek neve Weisz Mordechai:

1985-ben Patyu sütötte el utoljára

Londonban, a Maida Vale-en

egy üveg spanyol bor mellett.

Csizmadia volt, vagyis suszter

a halotti ágyán tizenkét

gyereke vette körül, egyedül … Tovább »

regényrészlet

Csend támadt hirtelen a strandon, mintha valamennyi fürdőző meghallotta volna Csikszereday Ernő kinyilatkozását. Aztán újból csobban a víz, távolabbról egy labda csattanása hallatszik, s megszólal a hangszóró is: „Te büszke kozák…”

Néhány lépésnyire … Tovább »

Amennyiben a statisztikai adatok helyesek, a zsidók az emberi fajnak körülbelül egy százalékát teszik ki. Leginkább ködös, homályos csillagpor-parancsnak foghatjuk fel őket a Tejútrendszer szikrázó ragyogásában. Következésképp a zsidóknak híre-hamvát sem kéne hallanunk; ezzel … Tovább »

A budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ kiállításáról

A tablókon több mint száz korabeli fényképfelvétel mutatta be a lengyel főváros északi kerületében élt zsidó lakosság életének színes forgatagát, műhelyeit, szegényes boltjait, utcai árusait, a hajdani … Tovább »

(Herman Wouk: Én Istenem. Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 1993. Fordította Mikes Katalin. 237 oldal, 228 forint.)

Minden izgalmas, amikor író olyan hatalmas témához nyúl, melynek már alapvető irodaima is könyvtárakat tölt meg, kisugárzása pedig állandóan … Tovább »

Hanele szegény, árva, csúnyácska, félkegyelmű és még zsidó is! Az apró kárpátaljai hegyifalvak lakói között alig akad olyan, aki e tulajdonságok közül legalább eggyel ne rendelkezne, de az egész csokorral csak Hanele büszkélkedhet. Láng György, az író szakmai fölénye elvitathatatlan, … Tovább »

Egy olyan szép szál göndör-fekete kreol bőrű, egyenes orrú férfi lép be, mint a filmeken az arab sejk, csak a humusza, meg a fejborítója hiányzik. Szemben velem ül le, rám villantja nagy, sötét szemét: itt leesik valami, ez is egy „kedves vendég”. Egy üveg sört küld oda. Jó … Tovább »

A Sátán, őszülő kamasz, apám bőrébe bújt

finom kezén szétfutó kék erek

Álom-pók hálójával körbefon, mosoly villan ajkamon

Angyalarcom felragyog: nem látom a jövőt

Kávét iszik, beszél, keverget, magyaráz

a Gonosz Istennek képzeli magát

Álomport hint, … Tovább »

Radnóti Miklós Hetedik eclogája volt mindössze tragikus hangvételű a Korona Pódium angol-héber nyelvű estjén, a többi ének és zene. A budai várnegyed parányi irodalmi színpada a főváros kulturális életének csak apró ékköve, mégis az elmúlt húsz évben a tartós értékteremtők … Tovább »