Összesen 2,778 találat (2221 - 2240) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
A német könyvkereskedők évente odaítélt békedíját (Friedenspreis des deutschen Buchhandels) idén – a díj története során először – egy történésznek, a Prágában született, a Vészkorszakot Franciaországban átvészelt Saul Friedländernek ítélte a szervezet. Az október … Tovább »
Félig nyert ügye van a Pasaréti téren megbúvó Café Picard-nak. Ha semmit sem tenne, már önmagában is elég, hogy a város talán legszebb, de mindenképpen legsajátosabb terén fogadhatja vendégeit. A bámulatos és hamisítatlanul Bauhaus buszpályaudvar, a teljesen autentikus, vagy annak … Tovább »
Sebald regényeit olvasva folyamatosan úton lehetünk. Pontosabban útközben. Otthon az otthontalanságban. Antwerpen, London, Prága, Párizs, Manchester, New York, Isztambul, München. Pályaudvarok, bisztrók, kampuszok, üdülők, pubok, könyvtárak, temetők, gettók, kórházak – kultúránk … Tovább »
Forgách Andrással beszélget Várnai Pál
– Mint pályakezdő, több színházban működött dramaturgként. Hogyan lett végül drámaíró?
– Korábban egyáltalán nem érdekelt a színház. De az egyetem után Ruszt József meghívott Kecskemétre dramaturgnak, és ott ismerkedtem … Tovább »
Elhagyott ház
Kövekkel falazott az ablak,
Mint holtak vonják
Az ajtók, ajtókat
A házból.
Deszkázott a nyílás.
Dróttal, szöggel, szilánkkal,Faltól s kutyától szabad a lánc.
Ami elmúlt,
Más jövője lesz,
Akár egy szoba a szállodában.
Jelek és bizonyságok az élet … Tovább »
Gustav Mahlert a legnagyobb zsidó zeneszerzők között szokták emlegetni, de felmerül a kérdés, hogy valóban zsidó zeneszerző-e? Mennyiben kötődött a zsidó kultúrához, mennyire figyelhetünk meg zenéjében zsidó motívumokat? Míg a keszthelyi kántor fia, Goldmark Károly zenei munkásságában … Tovább »
Etgar Keret Tel Avivban született 1967-ben. Ma Izrael egyik legkedveltebb írója. Művei Izraelben bestsellerek, de külföldön is elismerést élveznek. Munkáiból mintegy 22 nyelvre fordítottak. Franciaországban például a Boldog táborozókat az évtized könyvei közé sorolják. A Tel-Aviv-i … Tovább »
Grecsó Krisztián (1976) író, költő, a Bárka című folyóirat szerkesztője. Legismertebb műve, a Pletykaanyu tágabb környezetében nagy botrányt kavart, hisz nem egy olvasója magára ismert. Legutóbbi könyvének – amit nemrég németre is lefordítottak –, az Isten hozottnak egyik központi … Tovább »
Interjú Presser Gáborral
Újságíró, divatos ügyvéd, vörös katona, kávéházak állandó vendége, Karinthy és Hatvany báró barátja. Szibériai garnizón című 1927-ben megjelent, a szibériai hadifogolytáborokat elsőként ábrázoló, tizennégy nyelvre lefordított regényéről ismert Markovics Rodeon (szül. … Tovább »
Zsidó vagyok. Annak vallom magam. De vajon vallhatom magam tényleg annak? Mitől leszek én zsidó? Attól, hogy annak születtem? Attól, hogy körülmetélnek? Attól, hogy úgy érzem? Attól, hogy péntek esténként erről beszélek? Attól, hogy a nyaram egy részét zsidók között töltöm? … Tovább »
A Sotheby’s aukciósház New Yorki árverésén került kalapács alá Fehér László Kisfiú című festménye. Bár a kép a megszabott eladási árat el nem érő ajánlat miatt végül nem kelt el, jelentős eredmény, hogy beválogatták a patinás cég nagyszabású kínálatába. A kiállítás … Tovább »
(Harminc perccel a háború előtt)
regényrészlet
Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire.
(Camus)
Van egy kedvenc orvosom.
Nincs semmi bajom az orvosokkal, igazán kedvesek.
De a kedvencem, az más.
Leül mellém az ágyra, mesél nekem, megsimogatja … Tovább »
HELLER ÁGNES
Néhány gondolat a holokauszttraumáról
A”trauma” fogalma a baleseti sebészet köréből került a pszichológiai szótárba, elsősorban Freud, majd Lacan jóvoltából, akik számos neurotikus szimptóma együttest visszavezettek egy korábbi és lényegében gyógyíthatatlan, … Tovább »
Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál
Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (regény, 1971); Családi ház manzárddal (regény, 1982); A világ rendje (válogatott kisregények és novellák, 1984); Zakariás (regény, 1990); A gyűlölet ára (regény, … Tovább »
„Kimondatlanul, hangulatában, kisugárzásában…”
Interjú Kern Andrással
Kern Andrással jó beszélgetni. Egy kicsit félve indultam neki, mert mégiscsak ő „a Kern”, ezenkívül köztudomású, hogy nem a legegyszerűbb riportalany. Aztán egyszer csak elkezdtünk beszélgetni az Egy … Tovább »
Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészachot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rabszolgái, követtük Mózest az ismeretlenbe, a sivatagba, fel egészen a Színáj hegyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.
A széder átformált … Tovább »
Eszter könyve
Az első zsidó regény
És Seherezádé a 127. éjszakán is megkapta az engedélyt, hogy folytassa a történetét, s ekkor Így kezdte: Ó boldog király, úgy beszélik, hogy …
„…Ahasvérus idejében (ez az Ahasvérus volt az, aki uralkodott Indiától Etiópiáig … Tovább »
„Óvakodjon azoktól, akik sokat írnak” Várnai Pál beszélget Székely Magdával
Székely Magda költő. Füst Milán- és József Attila-díjas. Összegyűjtött verseinek mintegy százhúsz oldalát lapozgatom. Vannak sorai, amelyeket önkéntelenül kívülről mondogatunk.
Hadd … Tovább »
Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.
Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmezhetők a látottak. Négy alkotásban, A harangok … Tovább »