Jancsó Miklós számos játékfilmjében (és dokumentumfilmjeiben) fellelhetők zsidó motívumok.

Korai játékfilmjeiben azt vizsgáltam, hogy az alkotó hogyan és milyen összefüggésben jeleníti meg a zsidó tematikát, hogyan értelmez­hetők a látottak. Négy alkotásban, A ha­rangok … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

Budapest, mindenemet neked adtam,

és most semmi se vagyok!

Ebéd és vacsora között csipegettél belőlem,

én voltam az, akit csak

úgy, mellesleg rágcsáltál,

a sósropid voltam!

Fennkölt szavakkal és fokhagymabűzös szavakkal

találkoztam hatalmas szádban,

Whitman … Tovább »

Zsidó kultúra Európában: szerepe és értéke a zsidó azonosságtudatban*

1.

Ahol és amikor ma zsidó kultúráról ejtünk szót, ott és akkor általában nem a hagyományos értelemben vett zsidóságra gondolunk. Zsidó kultúrá­ról a hétköznapok valóságában akkor­tól beszélünk, … Tovább »

(Részletek)

Kezdetben voltam én, és volt az apám.

Látom magunkat az ötvenes évek ele­jének Budapestjén: középkorú, kissé testes férfi barna hajú kislánnyal lépked kézen fogva lakóházuk előtt az utcán. Ügyet sem vetnek a külvárosi környezet­re, a játszótéri hintákra, … Tovább »

1996 januárjában Montrealban dolgoz­tam, s a Gazette nevű angol napilap egy cikkét akkor adta kezembe egy francia barátom a magyar-zsidó történet miatt.

Az automatikus gyanakvás néhány pil­lanat alatt meghitt jóérzéssé változott, nemcsak az érdeklődésemet keltette fel az írás, … Tovább »

Kinek írnak ma jiddis könyve­ket? Egyrészt világi, más­részt (nagyon) vallásos olva­sóközönségnek. A világi ol­vasóközönség nagyobb része 70 év fe­letti, többnyire Kelet-Európában szüle­tett, és otthon jiddis nyelven beszélt vagy beszél ma is, esetleg jiddis általá­nos … Tovább »

Eltűnő Budapest (Frankl Aliona és Lugosi Lugo László fényképalbuma)

Van úgy, hogy valami már a megszüle­tése pillanatában réges-régi. Mondjuk egy könyv: nemcsak a papír láthatatlan faerezete, a fotók megnyugtató fekete­fehérje. De a betűforma, az indulat, az érzemény is régtől … Tovább »

Mi lenne, ha kiderülne, hogy Elie Wie­sel híres holocaust-regénye, Az éjsza­ka, nem a zsidók szenvedéseiről és Isten haláláról való keserű elmélke­dés jegyében fogant, hanem épp ellenkezőleg: a nácik és a világ közöm­bössége elleni megbosszulás felhívá­sa? Úgy tűnik, … Tovább »

A gyerekkoromat végigkísérő arcok közül a tébolyult Mose maradt meg legtisztábban emlékezetemben. Mintha egyedül én kötném össze a valósággal, engem pedig ő.

Az évek múlásával elfelejtettem né­hány egykori játszótársamat és a leg­több háború előtt és alatt megismert … Tovább »

Filmről, színházról, olvasmányaimról

Sokunk dilemmája: szóljunk-e, mikor és hogyan a magyar közéletben hol lappangó, hol fellobbanó, statisztikailag nyilván nem meghatározó mértékű, de tagadhatatlanul létező antiszemitizmus­ról? Valahányszor belém hasít, felzaklat a szélsőjobbról … Tovább »

Azt hittem, hogy az Izraeli Filmhét a bu­dapesti zsidóság számára közös él­mény, esemény lesz. Azt hittem, hogy minden délután vagy este megtöltik az inkább vetítőterem, mint mozi nagysá­gú, a mindössze 120 férőhelyes Örök­mozgó nézőterét. Azt hittem, hogy bár vannak az … Tovább »

Félközelben

Ha valaki az elmúlt években a magyar mozik kínálata alap­ján próbált volna arról tájéko­zódni, hogy mi is zajlik a ki­lencvenes évek izraeli filmjében, kön­nyen azt gondolhatta volna, hogy az izra­eli film nem is létezik – a tévében elvét­ve bemutatott egy-két … Tovább »

Az ORTE című svájci folyóirat Rapai Ágnes költé­szetét méltatta a közelmúltban megjelent számá­ban. Ebből az alkalomból közöljük a költőnő egyik régebbi versét és annak német fordítását.

Brief an meinen Gemahl

Ich schäme mich.

Dass es wieder Gott gibt, macht mich … Tovább »

Még jóformán alig léptünk be a varsói gettó negyvenkettedik év­fordulóján a parkba, amikor a fi­am szeme máris egy arra cikázó biciklista újonnan felspécizett bringájára tévedt és nyomban rákezdte a következő születésnapja örökzöld témáját, miszerint amennyiben halvány … Tovább »

1996 januárjában folyóiratunk, a Szombat társszervezője volt A magyar­ zsidó irodalom létformái című konfe­renciának. Az esemény záró estjén, ta­lán a sikeresnek mondható két nap hangulatától is befolyásolva, egy gólemkészítő keramikus, egy művészet- történész és egy … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

A második évezred végére kü­lönleges évszázad maradt. Az emberi civilizáció egészében is külön fejezet, de a szemé­lyiség kultúrában megjelenő, az egyén­nek az egészre újszerű, sokszor döntő hatását tekintve is sajátos korszakká lett századunk. Az újat nem csak a korszellem … Tovább »

Amikor a Budapesti Zsidó Mú­zeum 1930-ban épült szár­nyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus je­lentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált ma­gyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »

Budapest -Nyizsnij Novgorod

 A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festménye­ket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »