„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimilá­ció – valószínűleg nem gondolkodha­tunk anélkül, … Tovább »

Történelmet írni

Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, vissza­kérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos le­gyek, az égvilágon semmit. … Tovább »

A telefonáló általában meglehetősen zavarban volt. – Ön nem ismer engem – hebegte az illető -, a telefonszámát et­től és ettől kaptam, és ő azt mondta, ön tudna nekem segíteni. Tudja – és újra a hezitáló hang -, én zsidó származá­sú vagyok, és nem tudom, kihez fordul­hatnék…

Zsidónak … Tovább »

A Közép-európai Egyetem szervezésében, folyóiratunk, a Szombat közreműködésével kétnapos rendezvényre került sor idén júniusban, amely a zsidóságnak e térség demokratikus átalakulása utáni helyzetével, önképével, a zsidó értelmiség dilemmáival foglalkozott. Számos magyarországi … Tovább »

(Zsolt Béla: Gerson és neje. Magvető Könyvkiadó, 1994, 229 oldal, 520 forint)

Hogyan lehetséges, hogy az em­ber töprengve, fontolgatva vá­laszt nyakkendőt, mártást, fil­met a moziműsorból – csak élet­társat ritkán. A házasság inkább megtörténik vele. Csak azt ne higgyétek, … Tovább »

Apám imakönyvét másoltam

 Ország Lili augusztusban lett volna 70 éves. Ungváron született, zsidó nagypolgári családban. Apja vallási mű­veltségéről ugyanolyan híres volt, mint arról, hogy kiválóan értett a szőlészethez, borászathoz. Ország Lili első raj­zait a nagyanyjához … Tovább »

könnyű a vers égtájak naprendszerek

keresztútjánál

hol nemet mondtak és csatabárd volt

a válasz

hol fegyverek árnyékot vetettek

emberek Napot reméltek és vérben ázó

éjszakát kaptak időtlen sikoltást

romba dőlt házak elképzelt falánál

könnyű a vers

vannak … Tovább »

Az alábbi írás szerzője Ungvárról az USÁ-ba elszármazott magyar-zsidó szülők gyermeke. Há­rom évtizeden át végzett közösség­építő munkát a Union of Orthodox Congregations kötelékében, majd a Yeshiva University oktatója volt. Pályája izgalmas epizódja, amikor a híres íróval … Tovább »

Az Izraelbe újonnan érkezettek magukkal hozták beilleszkedésüket sokszor megnehezítő szokásai­kat. Az el- és befogadás olykor keserű tapasztalata­it jelenítette meg a szeptember végén Budapesten járt izraeli etióp társulat – a Black Natale – is.

A társulat az Almássy Téri Szabadidőközpontban … Tovább »

A politikai drámától a musicalig

Az alapszituáció, vagy inkább, drámáról lévén szó, marad­junk a konfliktus fogalmánál, valóban heroikus, művészi megfogalmazásra tökéletes alapanyag. A különböző országokból érkező zsidó­ságnak egységes nemzetté kell válnia, ami a … Tovább »

(Benedek István Gábor: Brooklyn. Sík Kiadó, 1996, Budapest, 174 oldal, 598 forint)

1994-ben a Dan Könyvkiadónál meg­jelent a Komlósi Tóra című kötet; a még ma is gazdasági újságíróként dol­gozó szerzője alig másfél év elteltével újra kinyitotta mesedobozát, és egy újabb … Tovább »

Izraeli építészet a Velencei Építészeti Biennálén

Az idei, immár hatodik építé­szeti biennálé éppen lapunk megjelenése előtt néhány nappal nyitotta meg kapuit Velencében. Hans Hollein építész vi­lágsztár, a nemzetközi kiállítás osztrák főkurátora ezzel a mottóval … Tovább »

Az ősz jövetelével

hátat fordítottam a betonfalaknak

s a hegyeknek indultam

úszó szeleket irányítani

s a tájnak szerető vad-ura lettem

vicceket mondva a köveknek

kik nem nevettek

s a völgybe ereszkedve

homokban hemperegtem

s elterültem a földön

nyugtatva … Tovább »

Jancsó Miklós „zsidó tárgyú” filmjei

„Zsidó tárgyú”? Tegyük idézőjelbe a címbéli meghatározást. Mert mi volna e „tárgy”? Magyar tárgyú a Szegénylegé­nyek? Orosz (szovjet) a Csillagosok, ka­tonák? Olasz a Pacifista? Ha a táborok­ról szólunk, az „zsidó tárgyú”? … Tovább »

Munkácsi Márton

Száz évvel ezelőtt, 1896-ban született Kolozsváron. Amikor apja, Mermelstein Lipót szobafestő meg­kezdte vándorútját Munkácsról (ezért változtatta ne­vét Munkácsira), még aligha sejthette, hogy népes családjával egy híres fotós-filmes dinasztiát alapított … Tovább »

Kiállítás készül

A fenti címmel a Budapesti Zsidó Múzeum a millecentenárium rendezvényeihez kapcsolódóan 19-20. századi kép­zőművészeti anyagára támaszkodva ez év őszén kiállítást és konferenciát rendez.

A művészetek nyelve a 19. század végén, a 20. század­ban … Tovább »

(II. rész)

A zsidó kultúraszeretet növe­kedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonu­lásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidók­hoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »

Néha belép a kávéházba, ahol dolgozom, egy idős, különös férfiú. Nehezen tu­dom eldönteni, hogy kicso­da és milyen ember. Végső soron jó megjelenésű, noha csak középtermetű és meglehetősen kövér, arca ráncos, örökkön borostás egy kissé, amúgy öregemberesen, de elegáns, … Tovább »

1979, Jom Kippur

Esik e bűnbánás és vágyakozás estéjén

és jazz – mely nem a zsidóké –

zuhog az ablakomra, ahol sütit eszem

és Delmore Schwartz életrajzát olvasom,

egy másik zsidó fiú Washington Heightsból, akinek az apja

mindig azzal fenyegetőzött, hogy meghal, … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »