Rubin Eszter második regénye a Bagel, kicsit olyan, mint egy modern Dekameron. Igaz, jóval rövidebb változatban, és nem egy pazar, vidéki kastélyban, hanem egy hangulatos kis pékségben pörögnek az események, de az ironikus, sőt szatirikus hangvétel legalább annyira jelen van ezekben a … Tovább »
Simor Ágnessel beszélget Várnai Pál
Kulturális szervező, táncesztéta, eladóművész, a Teleki téri szefárd zsinagóga aktivistája. Nehéz lesz magázódnom vele, akit fiatalkora óta ismerek, s akit egy idő óta, „szefárd hercegnőnek” becézek. Apja, Simor András, költő, … Tovább »
Borgos Anna a nyugatos írófeleségekről – bár igaz, egy szűk nemzedékkel idősebb „sorstársakról” – szólva leszögezi, „írófeleségnek lenni a múlt századelőn egyfelől lehetőséget nyújt a hagyományos nemi és kulturális szerepek meghaladására, másfelől olyan kényszerpályát … Tovább »
2001-ben Bernard-Henri Lévy Les damnés de la guerre (Kb. A háború rabjai) címmel riportsorozatot közölt több nagy európai újságban. Ezekben Angola, Sri-Lanka, Burundi, Kolumbia és Szudán háborús övezeteibôl tudósított. A riportok még abban az évben a Réflexions sur la Guerre, le … Tovább »
2011-es A háború – ha nem is szeretjük című kötetében1 Bernard-Henri Lévy elmondja, miként győzte meg Nicolas Sarkozy francia elnököt a líbiai katonai és diplomáciai közbeavatkozás szükségességéről. De mivé lesz az értelmiségi, ha kettős ügynökké válik?
“Eddig mindig … Tovább »
Összeállításunkban két olyan filozófus írásaiból válogattunk, akik – 1945 utáni francia gondolkodóhoz illõen – a baloldalon kezdték pályájukat. 1968-ban még lelkesen támogatták a radikális tüntetõket, de a 80-as években már megkérdõjelezték a baldali politikai sarokpontjait. … Tovább »
“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »
Három teljes héten át az európai futball bűvöletében éltünk. A Dutch Forum in Israel kezdeményezésére az egyik tel-avivi kávézóban hangulatos, közös meccs-nézést szerveztek, nagyon közel ahhoz a kis üzlethez, ahol holland finomságokat lehet kapni.
Seni, a feleségem nem értette, … Tovább »
Számos – elsősorban zsidó – közéleti fórumon téma a széttagolt intézményrendszer fenntarthatóságának kérdése, a racionalizálás szükségessége és a párhuzamosságok felszámolása. E viták során gyakran felmerül – történt ez legutóbb a Rumbach utcai Zsinagóga jövőbeli … Tovább »
„Éjszaka a múzeumban – a múzeum több mint harminc éves állandó kiállítását búcsúztatjuk, amely egy napon született Mark Zuckerberggel”. E csöppet sem hatástalan, kellőképpen meghökkentő felütéssel kezdődött az az eseménysorozat, amely a Magyar Zsidó Múzeum teljes körű … Tovább »
A koncepció még nem készült el, de abban a formában már nem is időszerű. Így lehetne jellemezni a Mazsihisz nagyszabású projektjét, az Együttélés Háza nevű kiállítás-tervezetet.
Az Együttélés Háza már a sokadik kísérlet a magyar–zsidó együttélés nagy drámájának … Tovább »
„Állíts útmutatókat,
teremts emlékjeleket,
s figyelj az ösvényre,
az útra, melyet megtettél.”
Jeremiás 31, 21[1]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »
A migráció témája – nem nagy megállapítás – garantált aknamező, nemcsak a magyar belpolitikai viták közismert természete miatt, hanem azért is, mert alapvető identitás-kérdéseket boncolgat: kik vagyunk mi? Mitől vagyunk azok, akik? Egyáltalán: ugyanazok akarunk-e maradni, akik … Tovább »
Kérjük, halkítsák le rádiójukat, gondoljanak azokra, akik pihenni kívánnak —, mondta be éppen a rádió, de Ica még buzgón festette a Kossuth-címereket a konyhaasztalnál. Már tele volt az inge, mackója, füle, praclija piros-zöld színnel kenve, úgy nézett ki, mint egy barna copfos … Tovább »
„– Miért hozták be, kedves? Utcáról?
– Kommunistaságért.
– Azt hittem kurva, kedvesem, mert olyan fiatal.”
Juhász Borbála 2001-ben, a Rubicon hasábjain elsőként hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy az 1956-os forradalomból hiányoznak a nők. „Ha mégis feltűnnek, csupán … Tovább »
Jegyzőkönyv
Készült az Orsz. Rabbiképző Intézet 1956-57. tanév-záró értekezletén 1957. június 26. napján.
Jelen vannak dr. Scheiber Sándor igazgató elnökletével a testület tagjai. A jegyzőkönyvet dr.
Benoschofsky Imre vezeti.
Igazgató beszámol arról, hogy ez a tanév az … Tovább »
Alig tíz évvel azután, hogy a deportált zsidók töredéke hazatért a haláltáborok poklából, 1956-ban újabb dilemmák sorával kellett szembesülniük. Sokadszorra is válaszút elé, megint új életstratégiák kialakítására kényszerültek. Felocsúdni még nem volt idejük, arra sem, … Tovább »
A saf Hanuka A realista címû képregénye nyerte az Egyesült Államokban legrangosabbnak számító, képregénykészítésért járó Eisner-díjat.
Az Eisner nyerteseit San Diegóban, a Comic-con konferencián hirdették ki. Hanuka könyve a „nemzetközi alkotás amerikai kiadása” kategóriában … Tovább »
Persze, hogy kidobóták Bodor mama! Be kő’ mondani, ha tudunk elbújt zsidórul – cuppogta bolond Ica, de az istennek sem hagyta félbe a cukorka szopogatását. Hogyisne, hiszen éppen azt lesi a Mitvesz fűszeres, hogy milyen hangosan ízlik neki. Akkor biztos ad legközelebb is. Na és, ha fogdossa … Tovább »
Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy előadást tarthatok Schweitzer József emlékére, akit egyetemista koromban tanárunkként ismerhettem meg, és késõbb is tapasztalhattam munkáim iránti figyelmét, fordulhattam hozzá segítségért.1
Jelen kutatásomat a jeruzsálemi Yad Vashem Institute … Tovább »